Álom közben bennetek rendszerint tudatosul az, hogy ha elvont hülyeséget álmodtok, akkor az egy álom és nem a valóság? (Szavazás)

Ritkán tudatosul, hogy álmodok, de olyankor általában sikerül megragadni a lehetőséget és irányítani az álmomat.

Az viszont még jobban érdekel, hogyan lehetne az ébrenlétbe megélni az álomhoz hasonló mélyebb lelki, fizikai hatásokat akaratlagosan.

Szoktam így járni, de többnyire nem tudatosul bennem.

A legtöbbször akkor jövök rá, hogy álmodok, amikor valamilyen vizsgát kéne tennem, érettségi vagy ilyesmi, vagy az általános iskolába álmodom magam a gimis osztálytársaimmal. Olyankor mindig megvan az az érzés, hogy valami nem stimmel, gondolkozok és beugrik, hogy de mi már több, mint 10 éve túl vagyunk ezen, szólok nekik, senki nem reagál kimegyek onnan, és felébredek.

Vannak olyan szürreális álmaim is, amiben nagyon ritkán rájövök, hogy ez egy álom és tudom irányítani, de akkor is felébreszt az agyam.

Amúgy valahol azt olvastam, hogy azért vannak ilyen szürreális álmaink, mert az agy próbál kiszámíthatatlannal szórakoztatni. Az enyémekből horror filmeket lehetne csinálni. Valószínűleg azért ébredsz olyankor fel, mert amikor tudatosul benned az álom kilépsz a REM fázisból.

Bennem sose tudatosul. Pár hónapja pl. azt álmodtam, hogy választás napján este megköszönték a LEGYEKNEK ís a magas részvételt. Emlékszem, hogy ezt kicsit furának találtuk álmomban is, de nem akadtunk fenn rajta annyira.😃 Olvastam valamit, hogy ilyenkor a logikus gondolkodásért felelős terület teljesen leáll kb. De hogy ennyire...

De ami a tudatos álmodást illeti, apukám már mesélt olyat, hogy tudta álmában is, hogy álmodik, ezért meg akart jegyezni valamit, amit viccesnek gondolt. Sikerült is neki, és valami random, egyáltalán nem vicces szó volt.

Nekem viszonylag realisztikus álmaim vannak, általában nem néznek ki úgy, mint egy LSD-trip. Épp ezért ha valami kicsit is fura, akkor meg szoktam magamtól kérdezni, hogy most álmodok-e, és nagyon gyakran rájövök, hogy igen.

A teljesen biztos eset az, mikor elmegyek wc-re, de gyanúsan nem érzek semmi mást azon kívül, hogy pisilnem kell. Pl. tél van, sok réteg ruha van rajtam, lehámozom magamról a rétegeket, és nem pázik a púzóm, akkor fixen megkérdezem magamtól, hogy biztos, hogy ez a valóság, és nem bepisilni tervezek éppen?

Ami még fel szokott tűnni, hogy nagyon nehezen megy elolvasni egy szöveget. Nincs baj a szememmel, nem vagyok diszlexiás, vagy ilyesmi. Szóval ha a szöveg nem fix, mozdulatlan, és tökéletesen olvasható, az azért van, mert nincs szöveg, csak azt álmodom, hogy olvasok valamit.

Harmadik tipikus dolog, hogy visszaálmodom magam egy olyan szakaszába az életemnek, ami a mostani életemmel összeegyeztethetetlen. Pl. álmomban középsikolás vagyok, és eszembe jut, hogy dehát én egyszer mintha már érettségiztem volna, és egyébként van diplomám, meg "felnőtt" munkám. Vagy, ha az erdőben kirándulva random felszállok, hogy fentről nézzem meg a tájat, lebegek, suhanok, és egszer csak eszembe jut, hogy basszus, amúgy én nem tudok repülni.

Egyébként ilyenkor fel tudom ébreszteni magam szándékosan, de nem szoktam, mert innentől olyan az álmom, mint valami interaktív játék. Pl. kreál az elmém egy nagyon helyes pasit, aki elsétál előttem, akkor vissza tudom tekerni, hogy sétáljon el még egyszer :D Vagy, ha valami nagyon rosszul sült el, akkor vissza tudok menni a történetben arra a pillanatra, ahol meg lehet akadályozni, és úgy képzelem el a dolgokat, hogy nekem tetsző vége legyen. Tudok ilyenkor direkt olyat álmodni, hogy a halott szeretteim élnek. Valamennyire a tudatomnál vagyok, tisztában vagyok vele, hogy ha felébredek, nem lesznek ott, de olyan jól esik. Pár napja kimaxoltam, mikor ténylegesen felébredtem, akkor pár percre azt sem tudtam, hogy hol vagyok, hogy kerültem ide (a lakásba, ahol négy éve lakom), mert annyira beleéltem magam, hogy mamámnál borsót fejtünk.