Hogyan tudtátok elfogadni a gyerekkorotok elmúlását?

Illúzió, hogy egyesek azt hiszik, ebben az életben valaha is szabadok lesznek.. Elmondjam, hogy ki a szabad? A kóbor kutya, a remete, vagy a hajléktalan.. Egyéb esetben függsz a főnöktöl, munkahelytől, szülőktől, tanároktól, házastársadtól, gyerektől stb.... A szabadság a legnagyobb kamu a világon, mert NEM LÉTEZIK!!!!! Be vagyunk szabályozva.

7. vagyok, oké, bele lehet ebbe kötni, akkor úgy mondom, hogy szabadabb vagyok, amióta nem élek otthon.

Könnyen, mivel nem szerettem

Nekem picit nehezebben ment az elfogadása, főleg, mert -minden túlzás nélkül- 2019 óta valahogy minden olyan mértékben felgyorsultnak érződik, hogy az valami hihetetlen. Akkor voltam végzős gimis, és a Covid miatt, úgy érzem, egy rakat dolog lezáratlan maradt gimi végén, és nem kezdődött túl kereken egyetemen sem.

6. válaszolóhoz hasonlóan én is nagyon szerettem volna felnőni. Idősebb is lettem azóta, már 26 éves vagyok. Mégis mindig úgy érzem, hogy belül csak egy kölyök vagyok, aki próbálja elhitetni másokkal, hogy ő is felnőtt.