Nagyon nehéz helyzetben vagyok. Mi lenne a helyes?

Nagyon fiatal koromban elveszítettem a szüleimet.

Amíg még élt, anyukám segítette nagyimat.

Aztán a fia (nagybátyám) és én.

De ő és én is máshol élünk.

(Nagyimmal lakott anyukám)

Itt jönnek a problémák. Nem hajlandó beköltözni a nagyi.

Azt várja el, hogy kiszolgáljuk.

Segítségre szorul, beteges. Nagybátyám pedig beteg lett. Vesebeteg. Dialízisre szorul. Kórházban van hetek óta. Nagyim tervezgeti, hogy majd megy hozzá, ha nem dialízisre megy. Heti 3x kell mennie. Ez a kezelés nagyon megterhelő. De elvárná, hogy betegen szaladgáljon.

Egy gondozónő megcsinálna mindent! Az önkormányzat ingyenesen biztosítja. Anyósomnak most intéztem el!

A nagyi nem hajlandó semmire! Neki nem kell gondozónő!

Mi a francot kellene tennem?!

Van saját életem, a szabadnapom kevés, hogy a saját házamat, állatokat, mindent rendben tartsak, nemhogy az övét.

Nem hajlandó semmilyen kompromisszumra.

De ha nem ír alá semmit, akkor nem lehet tenni semmit.

Se otthon, se gondozónő nem jöhet szóba.

De beköltözni valamelyikünkhöz sem hajlandó!

Bár munka mellett sem lehet mellette lenni!

Teljesen ki vagyok készülve!

Mondtam neki, hogy ez önzőség a részéről!

Télen sem volt hajlandó beköltözni.

Elvárta, hogy járjunk hozzá.

Eddig 2-en felváltva mentünk.

De most lerobbant a fia.

Nem tudok 2 felé szakadni!

Mit kellene tennem?!