Nagyon nehéz helyzetben vagyok. Mi lenne a helyes?
Nagyon fiatal koromban elveszítettem a szüleimet.
Amíg még élt, anyukám segítette nagyimat.
Aztán a fia (nagybátyám) és én.
De ő és én is máshol élünk.
(Nagyimmal lakott anyukám)
Itt jönnek a problémák. Nem hajlandó beköltözni a nagyi.
Azt várja el, hogy kiszolgáljuk.
Segítségre szorul, beteges. Nagybátyám pedig beteg lett. Vesebeteg. Dialízisre szorul. Kórházban van hetek óta. Nagyim tervezgeti, hogy majd megy hozzá, ha nem dialízisre megy. Heti 3x kell mennie. Ez a kezelés nagyon megterhelő. De elvárná, hogy betegen szaladgáljon.
Egy gondozónő megcsinálna mindent! Az önkormányzat ingyenesen biztosítja. Anyósomnak most intéztem el!
A nagyi nem hajlandó semmire! Neki nem kell gondozónő!
Mi a francot kellene tennem?!
Van saját életem, a szabadnapom kevés, hogy a saját házamat, állatokat, mindent rendben tartsak, nemhogy az övét.
Nem hajlandó semmilyen kompromisszumra.
De ha nem ír alá semmit, akkor nem lehet tenni semmit.
Se otthon, se gondozónő nem jöhet szóba.
De beköltözni valamelyikünkhöz sem hajlandó!
Bár munka mellett sem lehet mellette lenni!
Teljesen ki vagyok készülve!
Mondtam neki, hogy ez önzőség a részéről!
Télen sem volt hajlandó beköltözni.
Elvárta, hogy járjunk hozzá.
Eddig 2-en felváltva mentünk.
De most lerobbant a fia.
Nem tudok 2 felé szakadni!
Mit kellene tennem?!
Eleinte ilyenek. Olyanok mimt a gyerekek akiket be kell szoktatni a bölcsibe is.
Nagyim is pl azt mondta ő aztán nem megy otthonba. De van ilyen gondozás otthonban hogy reggel elviszik koradelutan hozzák vissza. 1 nap után már minden nap tűkön ülve várta:) tele hasonlo nenikkel programokkal minden. Barátkozott stb.
Aztán teljesen lerobbant (öregség betegség)0 24 van korházban es masik otthonban lesz elhelyezve.
Szoval az elutasitás az csak az hogy nem tudja mit uatsit el.
Lehet aztán a gondozo lenne a lelkitarsa is.
Kerd fel a gondozót. Meg kell ismernie megszoknia aprankent talalkozniuk stb.
Aztan már hianyolná ha nincs ott.
Ez igy megy.
De ez nem így megy. Meg kell igényelni a gondozónőt hivatalosan.
Alá kell írnia a kérelmet.
Ennek ellenére a faluban elkapja az aktuális gondozót, hogy irasson már neki ezt azt az orvosnál!
Holott nem is ellátott!
Azt mondta senkit nem enged be az otthonába!
Itt az a lényeg, hogy mi "szolgáljuk"
Bezzeg dobálta a kekszet amit vett neki anno anyum. Amit mi vittünk neki, az sem volt jó soha. Ha narancs ízű üdítőt kért, azt kapott, azt mondta neki az nem kell, mert savanyú... Ő kérte. Amikor kifizettem a sírkövet, őrjöngött, hogy mondjam vissza! Az is baj hova lettek temetve a szüleim..
Olyan, mintha direkt gyötörne másokat. Nem hajlandó együttműködni.
Nagyim ugyanilyen. 91 múlt és anyukámat kizsigereli. Semmi nem jó neki, minden azonnal kell se gondozó, se otthon semmi nem jó. Szóval azt nem tudom mi a megoldás, mert mi is ugyanilyen helyzetben vagyunk, de átérzem. Én 300 kilométerre lakok tőle, pár hónapja szültem és velem is kiabált a telefonba, hogy miért nem megyek át segíteni neki azonnal.
Mi sokáig próbálkoztunk beszélni vele, de nem lett eredmény sajnos.
Sajnos rá kell hagyni, ameddig nem lesz ráutalva segítségre és ezt vagy betegség vagy baleset fogja majd eldönteni, addig nem tudsz vele mit kezdeni.
Az öregek ilyen makacsok.
Volt az életemben egy húzós időszak. Szabadnapjaimon tanultam be az új helyre alkalmi bejelentéssel.
14 napon keresztül dolgoztam minden áldott nap.
Vasárnap káromkodva hívott fel, hogy hol vagyok.
A szomszédoknak meg mártírkodott, hogy én nem keresem!
Előre megmondtam, hogy dolgozom 2 héten keresztül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!