Hogyan lehet megbocsátani valakinek, aki tönkre tette az életed?

Inkább a nehezteléssel van gond, ettől nehéz megszabadulni.

És van olyan, hogy valakinek megtudunk bocsátani súlyos bűnt amit ellenünk elkövetett, míg egy másiknak kisebbet sem, soha.

Erről olvastam régen és tapasztaltam is.

Az segít ilyenkor, hogy elismerjük, van valaki akit mindennap megbántunk, és ő mindennap megbocsát nekünk, de van egy feltétele! Bocsásd meg a vétkeinket miképpen mi is megbocsátottunk ellenségeinknek!

Érdemes ezen elgondolkodnunk!

Nem tudom, hiszel-e a Teremtőben?

Fogsz egy boxkesztyűt+zsákot, kiteszed a képét a boxzsákra, és a boxzsákot szétpüfölöd/rúgod, közben kimondod, hogy vagy dühös, haragos rá.

Amúgy ne görcsölj ezen a témán: lásd, hogy az országban mennyi gonoszság történik szinte mindenkivel, így ezt a valakit is megtalálja majd a sors keze...

A megbocsátás nem azt jelenti, hogy a történtek után ugyanúgy hagyjuk, hogy a másik (lelki)boxzsáknak használjon.

Volt ilyen "barátnőm", a hátam mögött mindennek elmondott, szembe manipulált, elmart mellőlem mindenkit, pénzzel lehúzott. Ha valamit nem úgy csináltam, ahogy várta, akkor jött a gúnyos kifigurázás viccnek álcázva. Egyszer otthagytam, mikor egész nap kóstolgatott, ő kiakadt, üzenetben elmondott mindenféle prostinak, a halálomat kívánta, hogy fizessek ki ezt meg azt, ami neki eltűnt (mert szerinte megloptam).

Normálisan próbáltam később vele beszélni, akkor gyerekes fogyatékos voltam, akinek "dolgoznia kell magán", ő természetesen hibátlan, elintézett mindent egy bocsival.

Azóta hónapok teltek el. Eleinte őrjöngeni tudtam volna az aljasságán, aztán megdöbbentem, elborzadtam, milyen érzés nélküli, undormány lény. Aztán szánakoztam rajta, aztán megvetettem.

Most, ha rágondolok, ürességet érzek. Se dühöt, se gyűlöletet, se mást. Régen volt, elmúlt, porrá lett.

Megbocsájtottam, de nem engedem vissza az életembe, számomra halott, érdektelen, megölte bennem az összes iránta való érzést, jót és rosszat.

Érzékeli, mert már nem nagyon keres.