Ha feltenném azt a kérdést, hogy hol éreznéd jobban magad, egy pálmafás tengerparton vagy Laposholdvilágoson falunapon/disznótorban, akkor miért inkább az utóbbit választanák többen?

Nem! Bocsánat ha félreérthető voltam! Igen, én valóban el tudnám dönteni e kettő közül és nyilván ki is derült hogy melyiket, de ments isten, hogy bármit bárkire ráerőszakoljak! És persze hogy létezik több megoldás is, csak én most kifejezetten két ellentétes típusú kikapcsolódásra kérdeztem rá. Úgy is föltehettem volna, hogy ha most felajánlaná valaki, hogy válassz, és mindent ők fizetnek, akkor melyik mellé tennéd le a voksod. De szerintem akkor is többen az utóbbit jelölnék, ennek miértjére lettem volna kíváncsi. Hogy miért nem választjuk az egzotikusat, miért ragaszkodunk inkább a bármikor elérhető megszokotthoz.

Még egy párhuzam, és akkor kiderül, hogy mire gondolok: bemész az adott összegért korlátlan fogyasztású étterembe, ahol van például burgundi szarvasszelet áfonyaszósszal, vagy akár frissen sült tengeri sügér. De biztos vannak, akik itt is pörköltet esznek. Nem becsülöm le az utóbbit, félreértés ne essék (én is szeretem), de ha lehetőség van rá, akkor mást választok, hiszen azt otthon is össze lehet ütni, míg egy különlegesebb étel elkészítésével nem fog mindenki otthon elbíbelődni. Szóval sokan miért nem mernek itt is egy kevésbé szokásos mellett dönteni, miért keresik ilyen helyzetben is a megszokottat, amikor lehetőségük lenne attól eltérni?