Mit tettél vagy mondtál volna a helyemben? Nagyon felhúzott!

Tudod a kereskedők is emberek.

Vannak problémáik. Van életük és lehetnek nagyon rossz napjaik.

A főnökük azért nem szólt bele mert gondolom nem tud Magyarul, avagy úgy gondolta azért alkalmazott az alkalmazott, hogy megoldja. Vagy le se...

Engedd el, és többet ne menj oda. Én a helyedben már annál a pontnál mikor megkérdezte, hogy minek az alufólia ott hagytam volna. Se szó, se beszéd.

Gondolom más kajálda is van a helyen.

De pacsi, mert viszonylag nkrmálisan ragáltad le.

Én egy dogányboltos kiscsajjal voltam így. Folyamatosan vágta a pofákat, flegmázott stb.

Már nem dolgogik ott.

En kinai ruhaboltban jártam hasonloban. Az olyan bolt ha nem vettél semmit akkor tavozáskor n3m köszönnek, csak akkor ha vásároltál.

Aztán volt egyszer hogy találtam végre ujjatlan kötött kesztyűt (az egész városban se találok máshol), és volt náluk 1 db. 400 ft.

De csak készpénzzel fizethetek. Nem volt nálam igy mondtam elmegyek a kozeli automtához veszek fel.(5 perc)

Aztan mentem vissza a kesztyuert es elrakták előlelm es azt mondták nincs meg elkelt. Messzirol virított hogy kamu.

Az volt a bajuk hogy csak 400 ft-ért akartam vásárolni.

(Arra meg persze nem emlékeztek mikor korábban kb 2 héttel vettem 15 ezres kabátot náluk..)

Meghát dolgoztam is ilyen helyen. A másik sztori:

Életemben másodjára voltam elado nagyon éltem izgi volt. A vevőkkel kedves készséges és amikor nem voltak unalmamban szép rendbe tettem a kirakatban az összedobált táskákat meg ilyenek.

A főnök meg elkezdett orditozni velem mikor jött áru mikozben pakoltuk és végig 3lkezdett engem kinézni a fizetesemet en kesobb kaptam meg mint a tobbiek es ki se engedett szunetre.

Komolyan az volt a baja hogy mosolyogva boldogan tudok dolgozni es megtörte.

Ezután már nem szolgáltam ki senkit meg azt mondtam nincs amit keres mindenki üres kosarral távozott tolem állandoan aztán felmondtam.

Ezek betegek.

Itt nálunk is van egy kínai étterem, nagyon szeretem, nagyon jó a konyhájuk, kedves a kiszolgálás (nincs magyar személyzet, kínaiak viszik az egész éttermet, vicces, tört magyarsággal beszélnek). Rendkívül rugalmasak mindenben, de tényleg nagyon alkalmazkodnak a vendégek minden igényéhez. Ha külön dobozba kérek valamit, akkor senki nem problémázik azon, hogy nem lehet. Ha egy adag ételt viszek elvitelre, azt is kérhetem bárhogy, akár úgy is, hogy háromféle köret négyféle hússal, akár egymás mellé szedve, akár külön dobozba kérve. Neki aztán édes mindegy, hogy hányszor számolja fel az elviteles doboz árát, úgyis én fizetem. Én nem is értem, hogy miért nem lehet mindenhol ilyen rugalmasan kezelni a vendégek kéréseit, pláne ha abból nekik semmiféle anyagi káruk vagy plusz kiadásuk nem származna, sőt még a vásárló is jó szájízzel, elégedetten távozna. Az ilyen negatív hozzáállással csak azt érik el, hogy nem megy vissza legközelebb a vendég. Oké, hogy a pultosnak vagy eladónak is lehet rossz napja, de nem vagyok köteles elviselni a mogorva stílusát, ne rajtam vezesse le az előző vendég okozta frusztrációját vagy a magánéleti problémáit. Ha erre nem képes, akkor nem alkalmas erre a feladatra. Az első bunkózása, modortalan beszólása után figyelmeztettem volna, hogy nem viselem el tőle ezt a hangnemet, a második "rámförmedése" után viszont fizetés nélkül kisétáltam volna az étteremből simán otthagyva, ami ételeket addig kikértem magamnak és máshol vettem volna ebédet aznapra.

Gyere hozzánk, itt nálunk ebben a kínaiban mindig jó a hangulat, finomak az ételek és mindig kedves, barátságos, mosolygós és segítőkész a kiszolgálás, bármit is kérsz, bárhogyan is kéred, szó nélkül, szájhuzogatás nélkül azonnal megoldják a legnagyobb természetességgel, ahogy a vendég kéri. :) Sőt, ha még adsz 2-300 Ft borravalót is fizetéskor, akkor még automatikusan bedobnak egy kis ajándékot is a szatyrodba az étel mellé. Egy csomag rágcsát vagy egy-két szerencsesütit, aminek üzenet van a közepében, vagy valami kis apróságot. Nem nagy dolog, de jóleső, kedves gesztus tőlük, éreztetik, hogy fontos vagy nekik, számítasz vendégként.