Mi váltotta ki az emberek iránti gyűlöleted?

Én senkit sem gyűlölők általában engem viszont szoktak nem kedvelni..

Mikor tapasztalattal felveszik az embert dolgozni, segíti a többi osztály munkáját is, aztán az elismerés a környezetet illeti mindig, meg a tisztelet is nekik jár, az embernek rengeteg pénze, energiája, ideje felhasználásra kerül az évek folyamán, aztán a munkahelyen minden egyes forintot sajnálnak tőle, visszafelé egy forintot nem akarnak adni a fizetésen kívül. Minden probléma előjön a munkahelyen, ami eddig jelen volt, de jobban kihangsúlyozódik (negatív körülmények és emberek, rágcsálók, munkaerőhiány, sodródás az árral stb.) Ott tartok, hogy külsős támogatót keresek, aki teríti az eddigi költségeimet, mert megérdemlem. ;)

Nálam a tahosag. Ha valaki úgy közlekedik az úton vagy a boltban, járdán hogy nincs tekintettel másokra, fellok vagy elgazol másokat... a másik a fiatal egyetemistákra jellemző bekepzeltseg... a harmadik a kinézet alapján való bánásmód az emberrel, én pl 16-18 évesnek nézek ki, de lassan 30 leszek és nagyon utálom ha gyerekként kezelnek.

Ja a negyedik pedig a boomerek szociopata vonalai a fiatalabbak felé, az "ártani szeretnék, hogy neked is legyen szar életed, mint nekem volt" mentalitásuk. Ja és persze te csak egy kis gyenge életképtelen alak vagy a szemükben, mert nem voltál sorkatona. :)

Gyűlölet nincs bennem, de az elmúlt pár évben tömegesen megmutatkozó önzőség, butaság, és a mások iránti totális közöny kicsit megviselt.

Iskolás koromban mindig kivoltam közösítve. Egy nő sem viszonozta a szerelmemet. Az állatkínzóktól a gyomrom is felfordul. Az első munkahelyemen folyton kibeszéltek, csicskáztattak és kiközösítettek. A CENZÚRA-kal már a tököm tele van. Rengeteg beképzelt, nagyképű embert ismertem meg, akiket a természetük miatt utálok.