Miert van az, hogy már annyira meguntam az embereket, hogy már csak beszólogatni van kedvem nekik, itt gyak-on is? Ha egyel kevesebb egy kicsit se hat meg, egyre érzéketlenebb vagyok. Szociális érdeklődés nulla.

Kérdés, hogy a való életben is képes lennél beszólni nekik, vagy csak a "kerítés mögött"?

Ha a való életben is, akkor komoly gondok vannak a szocializációddal, vagy kiégtél az emberi érzelmekből.

A kiégés jelei, neked kell tudnod, milyen tapasztalatok útján jutottál ideáig. A beszólogatás nem megoldás, csak pótcselekvés

De ezt te is érzed, hogy ez csak tüneti megoldás, igazából egy alapos önismereti munka hozhat eredményt és változást. Ha le tudsz ásni a mélybe és megfejteni, mi is a probléma valójában és megoldásokat keresni.

Sokan nem érdemelnek különleges figyelmet csak leverést.

Szép szó már mit sem ér, mert magasan van az ingerküszöb.

Az emberek többsége csak az extra traumákból ért, annyira tetőn van az egója.

Nyugodj meg, mi is érzékeljük a dolgot.

Én azt szoktam mondani: "Ilyet az ég nem b@szott!"