Miért kell mindig zaklatni azzal, hogy miért nincs még barátnőm?

Én mindjárt 21 éves leszek, és apám hát nem mondja ki, de tudom, hogy mire gondol. Mondja, tudod mi hiányzik neked? Csak kérdezte, de tudom, hogy arra gondolt, hogy a szex, és azt is kérdezte, hogy kipróbálhatsz más dolgokat is, erre a örömlányra gondolt fix. Egyszerűen elcseszte a kedvemet vele, nem mondta ki, azzal viccelődött, hogy én mondtam, én gondolom így, de egyszerűen felcsesz. Nem volt még barátnőm, beszédhibám is van, azzal is foglalkozok. Mondtam neki, hogy elvégzem a szakgimnáziumba a jövőévet még, majd ha minden jó, megyek egyetemre, és majd ismerkedhetek, mert rá leszek kényszerítve így is, úgy is. Nővérem is néha felhozza, ő is idegeimre megy, neki se nincs senkije még, (csak szexelt egy sráccal és kész), és 23 éves, meg azt mondja, hogy miért nem írok rá lányokra? Nem szeretek idegen lányokra csak úgy írni, azt a cold approach-ot én nem szeretem. Majd lesz barátnőm, miért nem tudják felfogni? Anyám azért mellettem áll, hogy nekem még korai, meg első a karrier, szóval ennyi örömöm még van.

Tudom, hogy jót akarnak, de ezzel csak elveszik a kedvemet az egésztől.

Apám mondta, hogy hasonlítok egy film főszereplőjére, a neve az, hogy "Barátnőt felveszünk", mondta, hogy jó lenne ha hozzám is elmenne. Viszonylag jó napom volt, de ezzel elcseszte.