Lehet még valaha normális életem?

Ha eltörik a kezed, balesetibe mész.

Ha eltört a lelked, pszichológushoz.

Nem kell egyedül kínlódnod ezzel, vannak emberek akik azért vannak, hogy segítsenek.

Engem is kikészítettek anno az egyik szakon, ahova érettségi után mentem közvetlenül. Az lett belőle, hogy depressziós lettem, már felkelni sem volt erőm, 3. félévet 2-es átlag alatt végeztem el, mert annyira leépültem, de egyúttal fel is szívtam magamat, mikor utoljára beszóltak a szakon, mondtam h megnyugodhatnak, elmegyek, akkor meg ott sajnálkoztak, hogy nem ez volt a céljuk... Aha, nem. 4. félévben már csak olyan tárgyakat vettem fel, ami érdekelt, innen-onnan másik szakokról, majd 2 év után szakot is váltottam, kijöttem a depresszióból, új életet kezdtem, minden szuper volt. :) Sose szépül meg az első szakkal az emlékeim. A legjobb döntés volt befejezni. Azt sajnálom, hogy nem máshol kezdtem azt a szakot, miattuk fecséreltem el az első 2 évet. A másik szak elvégzése után dolgozni kezdtem, család, gyerkőc, és elkezdett hiányozni a tanulás, így még egy szakot elvégeztem, munka és kisgyerek mellett. Egyik szakon sem volt olyan rossz tapasztalatom, mint azon amit félbehagytam.

Csak azért mesélem, hogy szerintem illenék szakot vagy sulit váltanod. Szerintem ez nem normális, hogy egy felnőtt emberrel így bánjanak. Gyerekkel sem normális, de egy felnőttel is, hát mit képzelnek. Én nem éreztem magam gyengének, meg semmi, pont ezért is miután megelégeltem hogy szemétládák vesznek körül, akik csak lehúznak, meg visszahúznak, és mindig optimista voltam, ott meg depressziós lettem, na hát muszáj volt új életet kezdeni.

Szerintem borzold meg magad, vegyél egy mély lélegzetet és írd össze milyen céljaid, terveid vannak a jövőre nézve, és kezd újra az utat, a múltat meg hagyd hátra. Amit félbe kell hagyni és folytatni, gyomorideggel, az nem a Te utad. Vagy a tiéd, csak nem ott kéne menned hanem egy másikon. Szerintem Téged is csak a körülmények építettek le, de még összeszedheted magad, magadban kell csak bízni, mással ne foglalkozz.

Ja és vannak szuper, ösztönző munkahelyek, meg sem állnék egy ilyen helyig. 9 éve vagyok egy helyen, soha egy rossz tapasztalatom, egy rossz élményem nem volt. Ahol szarul érzed magad, merj váltani, nem törvényszerű, hogy mindenhol rossz legyen, vannak jó sulik, jó szakok, jó tanárok, jó közösségek és szuper munkahelyek, amik gyorsan visszaadják az önbizalmat, támogatnak, ösztönöznek. Keresd meg ezeket a helyeket, ne várj a csodára egy szar helyen.

Próbálj ne görcsölni mindenen,!

Ha jobb idő lesz, biciklizz ki a természetbe, élvezd a napsütést, és agyald át, hogy mit akarsz tenni! Elsősorban az egyetemmel... Biztos kell-e az a diploma vagy sem? Sosem késő változtatni. Ha leteszel róla, nár visszalépésnek tűnne, lehet az életedben az hozza meg az előrelépést.... Még az is lehet találsz egy tök más irányú melót jófej kollégákkal...

Akik még negatívan hatnak rád jelenleg, azok véleményére ne adj, ne nekik akarj megfelelni, hanem magadnak!