Mit csinálnál másképp, ha újra 20 éves lehetnél?

Bocs, de nincs elég karakter hozzá...

#8

Nem bántam meg semmit, bár csak 21 vagyok.

Megtaláltam a hivatásomat, egyetemre járok, jól megy, van már 1-2 év releváns szakmai tapasztalatom, 20 évesen megtaláltam a páromat, akivel nagyon jó a kapcsolatunk. Nekem is van jogsim, nyelvvizsgából sok is. Rendben van a kapcsolatom a családommal és a barátaimmal is.

Tervezek kimenni külföldre minimum fél évre. Többre nem biztos, mert az én tudásomat itthon is megfizetik, vagy ha nem, itthonról is tudok külföldön dolgozni (homeoffice). Szóval az életem minden szempontból nagyon jól halad. Kicsit időszűkében vagyok, ami a sport rovására megy, de ez ideiglenes, és szeretem azokat a tevékenységeket is. Boldog vagyok. Egyetlen korábbi döntésemet sem bánom és nehezen tudom elképzelni, hogy valaha fogom (ezeket. Még hozhatok rossz döntést a jövőben.)

"Érdekes amiket mondtok. Nekem 20 évesen majdnem mindenen megvan, de mégsem vagyok boldog úgy igazán. Heti 6-8 órát edzek. Egyetemre járok. Clubtevékenységet végzek. Van nyelvvizsgám, jogsim, autóm. Fejlesztem magam, könyvekkel és hasznos tantárgyakkal. Néha bulizom is és iszom, bár mostanában nem annyira."

Magamból kiindulva abszolút megértem, hogy nem vagy boldog. Életem legstresszesebb időszaka az alapszakos éveim voltak, sokminden voltam, de kurvára nem boldog. Életem sem volt az egyetem - sport - munka szentháromságban, zsongott a fejem a határidőktől és rettegtem attól, hogy nem tudok mindent kézben tartani. Amúgy megérte utólag, plusz mesterszakon már lazultak a dolgok, de bárki bármit mond, rohadtul nem azok a legszebb évek. Önmagában a tény, hogy égeted a pénzt és nem keresed, nem jutsz egyről kettőre az életben, mert mindig van valami, amivel aktuálisan jobban kell foglalkozni, amire aktuálisan jobban kell figyelni...

Majd lediplomázol, a saját lábadra állsz és kinyílik előtted a világ. Utána lesz csak igazán jó.:)

14-es voltam.

Jobban odafigyeltem volna a vőlegényem személyiségére, azt hittem eléggé ügyelek arra, hogy kivel kötöm össze az életemet.

Nos, nem ez történt, inkább a homokba dugtam a fejem, amikor megmutatkozott a hibája. Majd ha rendes leszek, ilyen meg olyan leszek, ha megkritizalom, jobb lesz.

De felnőtt embert már nem lehet jóra befolyásolni.

En vagyok a hibas, hogy egy katasztrófa lett a vége, mert igenis, tudhattam volna, csak áltattam magam, hogy jobb lesz. Csúnya házasság, csúnya válás lett belőle, egzisztenciálisan is megviselt, nemcsak lelkileg. 47/N

26-os vagyok. Mi nem tetszett a válaszomban, annak, aki lepontozta? Komolyan érdekelne. Nem véletlenül a korom...?

Krvára unom már ezt a buta generációs megkülönböztetést. Én már voltam huszas, ti még nem voltatok negyvenes. De lesztek aztán visszakapjátok.. be!