“Aki fiatalként nem vesz részt bulikon (Sound, Volt, Sziget), annak felnőttkorban nem lesz mire emlékeznie” - egyetértetek ezzel?

Nem feltétlenül, nem csak ezekre kell emlékezni, de kell, hogy legyenek ilyen élmények is. Kell, hogy az ember kiélje magát.

30 éves múltam, végigbuliztam a tízes-húszas éveimet, a ZP-ben nőttem fel, viszont a covid óta alig voltam valahol. Komoly kapcsolat, sok munka, spórolás, mások a prioritások. Kezdtem úgy érezni, hogy nem is hiányzik már. Aztán felcsendült szombat este Calvin Harris a Szigeten, amit a XIII. kerületből is tisztán hallottam. Visszajött a nosztalgia, az érzés, hogy milyen volt régen, hogy mekkora bulik voltak, a másnapos reggelek, az áttombolt koncertek, a barátok, a szerelmek, a spontán idegenekkel való haverkodás, az akkori érzések.

Igenis kellenek fiatalon a fesztiválok, a bulik, az utazások, mert fontos emlékek lesznek később és nagyban befolyásolhatják a személyiséget is.

#23, pontosítsunk: Te az a fajta vagy, akinek meghatározott idő intervallumban szüksége volt arra, hogy "kiélje magát", és erre csak fesztiválokon volt lehetősége.

Aztán persze vannak, akiknek nem ez kell. (Nem véletlen, hogy rengeteg ember csalódottan jön vissza ezekről.)

És lesznek fiatalkori élmények, lesznek fontos emberek, akikkel fesztiválokon nem találkozol.

"kell, hogy legyenek ilyen élmények is"

Már akinek. Én 37 évesen most már kijelenthetem, hogy SOSEM volt szükségem ilyenekre. Nem is voltam soha, és nem is bánom.

Egyéként mi ez a "felnőttkorban"?

Most akkor én 27 évesen már csak ássam meg a saját síromat, és közben elmélkedjek azon, hogy hány fesztiválon voltam és hányon nem?

És miért ne mehetnék most, vagy akár 5 év múlva egy ilyenre?