Mit tegyek ha teljesen tönkrementem az életben?
26 éves lány vagyok és úgy érzem elegem van a párkapcsolati próbálkozásokból.
Vannak rossz berögződéseim amiket nem tudok levetkőzni és emiatt semmibe vesznek a férfiak legtöbbször.
Az utolsó kapcsolatom tavaly februárban ért véget és azóta csak vergődök.
Nagyon leértékelem magam és emiatt próbálok mindenkit kiszolgálni és kedves lenni mindenkivel akkor is ha rondán beszélnek velem.
Egyszerűen nem tudok megváltozni és emiatt már az első találkozások alkalmával látják,hogy nincs önbizalmam és lehet velem játszani meg szórakozni meg a saját igényeiket kielégíttetni velem.
Annyira elegem van már ebből…
Egyszerűen semmibe vagyok nézve.
Nem érzem magam már sem szépnek sem semminek igazából.
Fizetnem kellene,hogy valaki lehányjon úgy érzem.
Jártam pszichológushoz mert valahogy az egész életem erről szól,hogy mások alá helyezem magam ami közben nagyon zavar de nem tudok mit tenni ellene. Akkor világított rá a terapeutám, hogy kiskoromban a pszichopata apám előli menekülés meg a félelem,hogy bármikor megkéselhet minket okozott bennem ilyen mély sérüléseket.
Anyu mindig a saját fájdalmával volt elfoglalva és nem érdekeltem nagyjából senkit mert mindenki a túlélésért küzdött a családban és rám senkinek nem volt már ideje meg energiája.
Pár éve még volt önbizalmam és nagyon jól éreztem magam az emberek társaságában de az utóbbi időben a sok csalódásból baromi elegem van.
Nyilván az én hibám is mert automatikusan olyan férfit választok aki leszar engem ahogyan a szüleim tették velem. Szóval valahogy én kreálom ezeket a szituációkat az életemben viszont baromira kikészít közben és nem tudok ezen változtatni.
Minden téren ilyen vagyok egyébként az életben.
Munkahelyen is állandóan mások alá helyezem magam automatikusan.
Annyira szar,hogy tudom a hibámat de nem tudok változtatni ezeken a dolgokon.
Mit csináljak szerintetek?
Hogy lehet ebből a körből kilépni és saját magamat értékelni?
válasza:De nem…
Köszönöm,hogy kedves vagy de sajnos ez nem így megy.
Én hiszek abban,hogy amíg az ember magát nem szereti addig csak vergődni fog a rossz kapcsolatokban.
Meg úgy az életben is.
Mert az történik majd vele ami velem.
Okolja a külvilágot a saját viselkedése miatt de változni nem változik.
Magamat utálom emiatt a legjobban.
A pszichológusom is megmondta,hogy én teszem tönkre a saját életemet és,hogy változtassak.
De nem tudok változtatni.
Ez a baj..és ezért tudom megérteni az öngyilkosokat is.
Mikor az agyad magától működik és nem tudod irányítani az szörnyű.
válasza: válasza:"A pszichológusom is megmondta,hogy én teszem tönkre a saját életemet és,hogy változtassak."
Nagyon sürgősen válts pszichológust! Neki az a dolga hogy rávilágít mit miért teszel. Oké, ezt megtette. De ezután el kellene indítania egy úton, és megtanítani neked azokat a lépéseket amivel fel lehet ezt dolgozni. Nem csak lecseszni. Vannak olyan gyakorlatok amiket a terápia után is lehet csinálni naponta, ameddig csak úgy érzed hogy szükséged van rá, pl naplózás. Ezek pont arra jók hogy ha úgy érzed kezdesz visszaesni, már tudj magadnak segíteni. Sajnos nem tudok én sem mást mondani, minthogy nem szabad feladni, ki kell próbálni különböző terápiákat és mindegyikből megragadni azt, ami úgy érzed segít. Laikusként azt mondanám hogy az önbizalomhiányod inkább konfliktuskerülés, inkább meghunyászkodsz mindenkinek csak ne bántsanak (abból kiindulva amit apád csinált). Szóval amíg azt nem dolgozod fel, valószínűleg nem lesz változás.
válasza:Utolsó:
Igen..én is így gondolom.
Emiatt viszont csak sokkal magányosabbnak érzem magam és azt érzem,hogy egyedül vagyok az agyammal amit nem bírok irányítani.
Ezért érzem,hogy ez örökre így marad.
válasza: válasza: válasza:
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!