Mit tegyek ha teljesen tönkrementem az életben?

26 éves lány vagyok és úgy érzem elegem van a párkapcsolati próbálkozásokból.

Vannak rossz berögződéseim amiket nem tudok levetkőzni és emiatt semmibe vesznek a férfiak legtöbbször.

Az utolsó kapcsolatom tavaly februárban ért véget és azóta csak vergődök.

Nagyon leértékelem magam és emiatt próbálok mindenkit kiszolgálni és kedves lenni mindenkivel akkor is ha rondán beszélnek velem.

Egyszerűen nem tudok megváltozni és emiatt már az első találkozások alkalmával látják,hogy nincs önbizalmam és lehet velem játszani meg szórakozni meg a saját igényeiket kielégíttetni velem.

Annyira elegem van már ebből…

Egyszerűen semmibe vagyok nézve.

Nem érzem magam már sem szépnek sem semminek igazából.

Fizetnem kellene,hogy valaki lehányjon úgy érzem.

Jártam pszichológushoz mert valahogy az egész életem erről szól,hogy mások alá helyezem magam ami közben nagyon zavar de nem tudok mit tenni ellene. Akkor világított rá a terapeutám, hogy kiskoromban a pszichopata apám előli menekülés meg a félelem,hogy bármikor megkéselhet minket okozott bennem ilyen mély sérüléseket.

Anyu mindig a saját fájdalmával volt elfoglalva és nem érdekeltem nagyjából senkit mert mindenki a túlélésért küzdött a családban és rám senkinek nem volt már ideje meg energiája.

Pár éve még volt önbizalmam és nagyon jól éreztem magam az emberek társaságában de az utóbbi időben a sok csalódásból baromi elegem van.

Nyilván az én hibám is mert automatikusan olyan férfit választok aki leszar engem ahogyan a szüleim tették velem. Szóval valahogy én kreálom ezeket a szituációkat az életemben viszont baromira kikészít közben és nem tudok ezen változtatni.

Minden téren ilyen vagyok egyébként az életben.

Munkahelyen is állandóan mások alá helyezem magam automatikusan.

Annyira szar,hogy tudom a hibámat de nem tudok változtatni ezeken a dolgokon.

Mit csináljak szerintetek?

Hogy lehet ebből a körből kilépni és saját magamat értékelni?