A társadalom hogyan tudná (ha akarná) kompenzálni azokat akiknek nem jut párkapcsolat egész életében?

Röhögni fogsz:ezt már komolyabb fórumokon is felvetették.

"A New York Times rovatvezetője, Ross Douthat 2018 májusában írt egy hasonlóan ellentmondásos opciót "A szex újraelosztása" címmel, amelyben azt javasolta, hogy a szexrobotokat és a szexmunkásokat elkerülhetetlenül felszólítsák az incelek szexuális vágyainak kielégítésére...Néhány kommentátor ezzel a nézettel egyetértő cikkeket írt, köztük Toby Young, aki egyetértett abban, hogy a szexrobotok "működőképes megoldás" lehetne." (Wikipédia)

3-assal egyetértek, de szerintem tutira van csomó ilyen program, csak meg kell találni.

Egyébként én sem érzem úgy, hogy ezt különösebben támogatni kéne. A családokat azért támogatják, mivel ott arról van szó, hogy több embert kell eltartani, mint ahány dolgozik, és a gyerekek a jövő potenciális adófizetői, akik nélkül nem működne a társadalom... Így is fogy a munkaképes korúak száma az országban, ezért vannak támogatva a családok, ez szerintem teljesen reális és mind az államnak (támogató) mind a családnak (támogatott) közös érdeke, hogy a gyerekek hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.

Te azzal, hogy nem találsz párt, milyen hasznot hajtasz a társadalom számára? Vagy milyen anyagi hátrányban részesülsz? Kénytelen vagy saját magadat eltartani? Elég kisebb lakás is, ami könnyebben fenntartható, mert csak 1 személy lakik benne?

Nekem pl. nem volt gyerekkorom, nem volt lehetőségem eljárni bulizni és még barátaim sincsenek. Akkor én is jöjjek sírni, hogy kárpótoljanak, mert úgy érzem, valamiről lemaradtam? Mindenki lemarad valamiről... Ez van. Az élet nem habostorta. Sajnálom, ha ezzel újdonságot mondtam.

Egyébként megsúgom, hogy párkapcsolatban élni, és állandó jelleggel alkalmazkodni valakihez vagy valakikhez nagyon-nagyon nehéz, főleg hosszú távon. A mai társadalomban ez keveseknek adatik meg. És akkor jön a válás meg a gyerektartás meg a pereskedés a közös vagyonon. Ugye, hogy nem is hiányzik annyira? Nem értem, miért beszélnek a párkapcsolatról sokan úgy, mintha sütiosztásról maradtak volna le. Azt a sütit el is kell készíteni, és bizony akkor is meg kell enni, ha szénné ég...

Eskuszom egy darabig gondolkodtam rajta, hogy mi az hogy onhibajan kivul nincs lehetoseguk parkapcsolatra, de nem sikerult megfejteni azthiszem. Ezt egy kicsit kifejtened kerlek?

Addig is itt az en velemenyem: Az egyetlen szamomra elkepzelheto magyarazata a fenti helyzetnek az, hogy annyira alul-szocializalt hogy maximum a szuleitol kerhetne karpotlast valamilyen formaban, a tarsadalom pedig tamogatja az ilyen embereket: Ingyenes pszichologussal amit a TB tamogat. Ha nem jol ertelmezem a helyzetet akkor tovabbra is aktualis a fenti keresem, magyarazd meg kerlek a helyzetet.