Szerintetek hülye vagyok mert nem akarok gyereket a háború, a Covid, az infláció miatt?

Jól látod.

Sokan nagyot fognak koppanni..

A mi szüleink a szocializmusban voltak fiatalok.

Azt sem értik miről szól a világ.

34/f

Ez a te döntésed, elfogadható.

De jelenleg rabolod az idejét egy 31 éves nőnek, feleslegesen.

Veled van, holott más meg lehet hogy szívesen vállalna vele gyereket. Én mondjuk 35 évesen szültem, de sokan megijednek a saját koruktól. Neki kéne inkább agyalnia, ketyeg a biológiai órája.

Mi is gyermekvállalás előtt állunk. A dilemma nálunk is megvan. Várjunk?lesz jobb? Ne várjunk? Szarabb lesz? Legyen egyáltalán gyerek? Vagy ebbe a világba inkább ne?

Férjem nagyon gyerek centrikus,jobban mint én. Én is szeretnék, de nem olyan elvakultan,mint sok általam ismert nő. Bennem van a félelem,hogy fel tudjuk e nevelni,ha így haladunk tovább.

De unokahugomat pl nem zavarta a dolog. Pár hónapja szült, eleve nem a legjobb körülmények közé. Hónap végén majd éhen halnak,ha nagynéném nem segítené őket, már rég felkopott volna az álluk. De kit izgat, elvégre van gyerek. Ha mindenki éhen hal a családban,akkor is jó. Azóta nagymamám minket piszkál,hogy bezzeg a 26 éves unokahugom már adott neki dédunokát. Én meg itt vagyok 30 évesen és sehol nem tartok. Mert neki is csak ez számít. Hogy legyen itt is gyerek. Az nem baj,ha hónap végén nem lesz miből élni. Mondjuk nálunk ilyen nem lenne,mert nem keresünk szarul férjemmel. De nincs egy éve hogy megvettünk egy házat,még sok benne a csinálni való, arra megy el a pénz. Plusz pofám nem lenne hónap vége felé anyosomtol vagy anymtol kéregetni,csak azért mert olyan helyzetbe szültem ami megelőzhető lett volna,ha kicsit gondolkodok.

Lehet én vagyok a nagyon arcoskodo (így fogalmazott unokahugom,mikor mondtam hogy én nem fogok anyám/anyósom pénzéből gyereket nevelni), amott nem akarok kölcsön kéregetni,csak lehessen gyerek, de én úgy gondolom,ha valaki külön él a szülőtől és felnőttnek nevezi magát,az az alap,hogy saját pénzéből tartja fent magát és a családját. Nem azt mondom,vannak váratlan és előre nem látható helyzetek,amikor ohatatlan,hogy beüt egy olyan,amikor a szülőhöz fordul az ember,de én igyekszem elkerülni. Attól,hogy megszült és felnevelt,nem köteles haláláig pénzelni, csak mert a gyereke vagyok.

Én legalábbis így gondolom,bár mostanában megfordult a fejemben,én gondolkozok rosszul,tekintve gyiken a sok olyan választ más kérdések alatt,hogy a szülő majdhogynem köteles a 40eves gyereket is eltartani,elvégre megszülte....

#26

Tökéletes felelősségteljes hozzáállás a tiéd, én is pont így gondolom ezt az egész témát.

Kifogások...

Ha akarsz, csinálj, ha nem akarsz ne csinálj. A te életed, a te döntésed.

De vállald fel a döntésedet és ne bújj kifogások mögé.

Már csak a párod miatt is.

Szerintem nem vagy hülye, én is nagy dilemmában vagyok. Megszülöm a gyereket, ok, de milyen élete lesz? Azt is látom, hogy aki nagyon vágyik rá, azt ez nem érdekli, elintézi annyival, hogy régen is voltak háborúk, meg éheztek, mégis születtek gyerekek. Szerintem az emberiség a vesztébe rohan és az következő generációk fognak a legjobban szenvedni.

Nem kérhet számon senki az érzéseidért. Aki legyint ezekre a dolgokra, az meg irdatlan nagy hülye és elég tájékozatlan is, mert ezek valós dolgok.

A világ 70%ban rosszabbul élnek mint itt.

Még ha itt többet is panaszkodnak ;)

Ha azért nem vállalna senki gyermeket mert hű de rosszak a körülmények, akkor kipusztulna a fajunk, vagy legalábbis a két harmada.

Aki szeretne családot az bevállalja.

Aki még nem, az "megbízza" az eszét, hogy találjon valami jó indokot. És az ész talál is, számtalan sokat...

De ez nem észbeli döntés, ilyesmikben mindig az érzelmek döntenek. Valószínűleg a kérdező még nem áll rá készen. Ami nem baj, csak ha nem hazudna magának akkor könnyebb dolga lenne neki is és a párjának is.