Rossz anya lennék, ha nem tudom elviselni az állandó érintést?
A családomban kisgyerekkor után nem nagyon volt szokás ölelkezni, puszilkodni (különleges alkalmakon kívül). Azokkal barátaimmal is kellemetlenül éreztem magam, akik öleléssel köszöntek. A párommal is megvan a testi érintkezés helye és ideje, attól agyvérzést tudnék kapni, ha mondjuk épp főzök, ő pedig közben mögém áll és fogdos, ölelget. Akadályozásnak érzem, szeretek a dolgomra koncentrálni, útban van ilyenkor. Máskor persze szívesen veszem, de akkor csak rá figyelek.
Nyilván nem arról van szó, hogy ne tudnám elviselni egyáltalán, ha valaki megérint, hanem az zavar, ha valaki mindig, minden pillanatban fizikai kontaktusban van velem és akadályoz a dolgomban.
A gyerekvállalással kapcsolatban is jelenleg ez a legnagyobb ellenérv, hogy egy kisgyerek állandóan a szülei fenekében lóg, mindig a lábad alatt van, még pisilés közben is csimpaszkodik rád, veled akar aludni, stb. Én ennek a gondolatától is rosszul vagyok, pedig alapvetően nagyon szeretem a gyerekeket.
válasza:"Ez a "hirtelen berohan és elküldöd a pba" szituáció is a te fantáziád szüleménye."
Nem szülemény, ez lenne, ha anya lennél.
"Amikor együtt alszunk, aztán nap közben is folyamatosan rajtam csimpaszkodik"
Pedig a gyerekek ezt csinálják. Kiskorunkban bátyámmal tényleg nem hagytuk anyámat még wc-re se menni 😅
"Rokon kisgyerek esetén az, amikor az egész napos, szünet nélküli vele való foglalkozás után leülnék egy kicsit, ő meg jön és a nyakamban csimpaszkodik. Ezt nem hirtelen csinálják az emberek, amikor meg kell őket vigasztalni, hanem így fejezik ki sokan (főleg a gyerekek), hogy ragaszkodnak a másikhoz."
Hát igen, és ez neked fárasztó.
De ok, ha neked nem életed netovábbja a szaporodás és ebbe párod is benne van, akkor inkább hagyd a francba. Nem neked való, van éppen elég lelki sérült, nem kell még egy ilyen szerencsétlen, sajnálatra méltó ember.
válasza:Nem, nem lennél rossz anya.
Ez így jobb?
Szia,
Alapvetően introvertàlt vagy, ezzel nincs is gond, én is ilyen vagyok.
Szükségem van egy kis egyedülléttre minden nap, utálom ha rajtam lóg valaki, 0-24-ben, többször előfordult már, hogy a párommal is kiabálnom kellett, mert piszkált, amikor emailt írtam, vagy rácsapott a fenekemre, amikor főztem...
Ettől még nem kell kell pszichológushoz fordulni, minden ember más.
Azt tanácsolom, hogy ha szeretnél gyereket, akkor csak olyan férfi mellett vállald be, aki ki is veszi a részét a dolgokból ( házimunka, gyereknevelés) és nem csak dolgozik, akkor lesz időd magadra is.
válasza:
válasza: válasza:Itt csak te hisztizel kérdező :D
Tiszta stressz vagy egy gyerek mellett. Ha egy napot se bírsz ki gyerekkel, sőt egy felnőtt se szóljon hozzád, ha éppen klotyót pucolsz, akkor ezt a gyerekkel hogyan érteted meg? Párod tolerálja, mert felnőtt és máshogy szocializálódott, de egy gyerek üres papír.
Egy "talán majd a sajátommal máshogy lesz" elvre ne építs. Szóval ezennel a gyakori népe feloldoz az anyaság alól. Nem kell mindenkinek gyerek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!