Tudatosan gyermektelenekhez írom a kérdést. Mik a legnagyobb előnyei annak, hogy nincs gyereketek?

Ha meg gyerekem lenne, nem önző lennék, hanem szar anya. Az sokkal rosszabb.

Az embert már azért is leköpik, ha császárral szült vagy tápszeres a baba.

Ha gyerekem lenne, mindennel tudnának mocskolódni az unatkozó anyák. Így csak azzal tudnak, hogy nincs gyerekem.

Minden! Es a haboru, vilagvege satobbi gondolata is sem szemelyesen erint, bar nem hagy hidegen.

Nem irom le kulon, en no vagyok, de soha egyetlen egy ervet, erzest nem talaltam magamban a fajom szaporitasara.

A legnagyobb előnye annak, hogy nincs gyerekem egyértelműen az, hogy nincs a közelemben szinte soha sem gyerek, ugyanis ki nem állhatom őket.

36/N

Úgy tudom tervezni az életem ahogy akarom.

Ha egyik napról a másikra el akarok költözni vagy új munkahelyet találni megtehetem. Mert az van bennem, hogy magamat megoldom. De ha gyerekem lenne minden szempontból ő lenne az első, amit nem szeretnék.

Nincs kötöttség. Vagyis csak annyi amennyit éppen vállalok. Nem kell az ő életéhez is igazodni. Mikor megy oviba, mikor van kirándulás, hogy oldjam meg a nyári szünetet, mi van ha beteg lesz.

Pénz. Sajnálom, de egy gyerek rengeteg pénzt el tud vinni. Nyilván nem a kajára és a számlákra gondolok. De mondjuk ruha. Kirándulások. Táborok. Hobbik. Sportok. Sulis fotózás. Az ő szórakozása, mint egy szülinapi buli vagy ha átmenne egy barátjához.

Azzal, hogy tudatosan nem vállaltam gyereket nagy önismeretre tettem szert. Hiszen ez egy olyan döntés, amihez sok mindent át kell gondolni és büszke vagyok arra hogy már egész fiatalon be mertem magam vallani, hogy nem vagyok anyának való. Inkább gyerek nélkül jussak erre a konklúzióra, mint egy síró csecsemővel a nyakamban.

Számomra az amit egy gyerek tud adni nem fontos. Én abszolút nem bánom, ha nem tudom a gyerekemet cukin felöltöztetni vagy hogy kimarad az életemből egy ovis anyáknapja. Másnak ez fontos és szívesen meghallgatom az ő történetüket. De ez belőlem semmit nem vált ki. Aranyos, de mit kezdjek vele? :/

Nem kell azon aggódnom, hogy mit nem adtam meg lelkileg a gyerekemnek. Hogy mi az amit jó lett volna ha tőlem/tőlünk kapja meg. Megfelelő problémakezelési módszerek drog és alkohol helyett. Hiteles anya és apa kép. SZÁMÁRA jó példa mutatás. Szerintem mindenki eljut arra a pontra az életében amikor felmerül benne, hogy a szülei mit nem csináltak jól. Félek attól, hogy a gyerekem számára olyasmit nem csinálnánk jól, ami elengedhetetlen egy egészséges élethez. Ezt nem akarom vállalni.

A gyerekek messziről és 5 percig aranyosak, de a sírásuknál sátánibb zaj nincs ezen a világon. Én szeretem a csendet.

Ezen kívül én nagyon érzékeny vagyok a gusztustalan dolgokra, a mosogatóban talált 2 milliméteres ázott ételdarabkától is hányingerem van. Nem lenne gyomrom a szagokhoz, látványhoz, ami egy gyerekkel jár. Nekem valamiért egy kisbabáról mindig az jut eszembe, hogy büdös, szerintem éjjel-nappal hánynék.

A lelki része sem vonzó számomra, nem érzem, hogy egy gyerek olyan sokat adna hozzá az életemhez. Én nem vagyok anyatípus, nem ilyen jellegű élményekre vágyom.

De ez nem is baj, épp ezért nem vállalok gyereket, még szerencse, hogy nem kötelező. Aki szeretne, az vállaljon és nevelje a gyerekét tisztességesen. Aki nem szeretne, az ne vállaljon.

Én szingli vagyok 29 évesen, 6 éve nem volt párkapcsolatom és azért nem, mert nem ismerkedtem. Szóval, hogy lássátok, még csak a párkapcsolatot sem teszem első helyre azért, mert azt úgy kell, mert a társadalmi norma így kívánja. Amúgy mostanában kezdek ismét ismerkedni.

Az a baj, hogy sokkal több előnyét látom a gyermektelenségnek, mint hátrányát. Főleg számomra.

Nem szeretem a kölkö.. Bocsánat, gyerekeket. Semmit sem tartok bennük cukinak. Barátok, ismerősök gyerekeivel meg nem tudok mit kezdeni, nem tudom, hogyan álljak hozzájuk.

Nagy az alvásigényem. A bioritmusomból adódóan nem bírom a 7 előtti kelést.

Nagy az igényem az egyedüllétre. Megőrülök, ha nem lehetek eleget tökegyedül.

Sok a hobbim, érdeklődési köröm és számomra a nap legfontosabb része, amikor azokkal foglalkozom.

A rohanás rövid úton kikészít.

Szeretném, hogy legyen időm a sportra és az egészségemre is. Ez utóbbi már úgysincs, de a jelenlegi állapotot talán meg tudom előzni. De ehhez napi 8-9 óra alvás, sport, megfelelő étrend kell. Utóbbihoz pedig egy vagyon.