Azoknak a pároknak, akiknek nincs gyermekük( valami oknál kifolyólag), milyen örömük van az életben? Milyen tevékenységel kárpótolják ezt a helyzetet?

52#

1) ha gáz volt a gyerekkor a harag vagy van, vagy nincs. Van, hogy elmúlik magától, az okosabbja kér segítséget és kiterápiázza magából. Ez önmagában nem ok a tudatos gyerektelenségre szerintem, ha egyébként minden más elégséges szinten összejön később. Ha elég okos vagy és időben felnyílik a szemed amikor látod a társadalmi szinten a gyerekvállalás ember feletti nehézségeit akkor megállsz és az ösztöneidet tudatosan kezeled. Nógrád, Borsod legmélyén ez a lépés nincs meg, megjelenik a szexuális izgalom, azt kíséri a gyerek utáni vágy, fogamzásgátlás nélkül megtörténnek az aktusok, és tele is vannak gyerekkel. Milyen érdekes, hogy ezeket ugyanúgy elítélik az arra hajlamosak, mint a nem szülő önzőeket. Ezeket a nőket ítélik el! A nőket. Ugyanazok az emberek ítélkeznek a szülőgépek felett is mint akik ekézik a nem szülő nőket. Ezen azért el kéne gondolkozni mindenkinek, éppen bármelyik kategóriát bántja, hogy nem ciki-e nagyon.

2. kérdés, önzés: Kivel szemben önzés? Mert önzőnek lenni az én fogalmaim szerint csak valaki mással szemben lehet. Minden jó, szuper gyerekkor, szuper párkapcsolat, szuper anyagiak, és nini, nem jön a fless, hogy gyerek kell. Na, ilyenkor mi a helyes magatartás? 2022-t írunk, jogai vannak a nőknek, a férfiaknak, kötelességeik, lehetőségeik, minden van. De neem, ezeket az embereket sem hagyhatjuk békén. Baszogatni kell valamivel, nehogymár lehessen valaki gondtalan, ha mást nem kifejezzük aggódásunkat az öreg napjait illetően. Az öregotthonok meg fullon vannak, olyan sokukkal nem foglalkozik az, akit erre is szült.

De vissza az önzőségre.

-A meg nem született gyerek aminek a petesejtje az anyában van, és a hímivarsejt még gondolat szintjén sem létezik, nos ezzel a képzeletben sem megalkotható lénnyel szemben értelemszerűen nem vagyok önző. Ha az egyes pont szerinti okból táplálkozom akkor az én világomban gyerekként ha választhatnék én nem szeretnék megszületni, tehát ez ugrott.

-Magammal szemben nem lehetek önző, ugye fogalmilag kizárt.

-Idegen emberek jöhetnek még a képbe, de az abszurd, hogy aki nem szül az a jövő nyugdíjasaival szemben önző, illetve ebben a mederben absztraktnál absztraktabb érvek lehetnek, csak a képzelet meg a fű mennyisége szab határt. Tehát ez is kilőve.

Nincs az önző szóra egzakt definíció, amik vannak leírások abból levezetni a nem szülő nők kritizálását az olyan mélyen van, amivel az ember nem áll le vitatkozni.

S hogy miért írom a szülést? Mert nagyon ritka az a férfi, aki döntése következtében csak sterilizált nővel él nemi életet, vagy kizárólag sk. Minden egyéb esetben a férfi a nemi aktussal gyereket óhajt nemzeni. Remélem nem kell részleteznem miért. Aki ebben a te gondolatmenetedben önző lehet, akit megbélyegzel, az 98%-ban a nő. Már megint ki tudtunk lukadni ott, hogy egy férfi (igen te, kedves Prokopf) kritizálod a nőt és most itt közvetetten, de megmondanád mit kellene tennie a nőnek a méhével és az életével. Holott leírtam ezt milyen szempontok is vezérlik. Amik egyébként az utód érdekét szolgáló szempontok, ha én magamat, vagy a körülményeimet veszélyesnek tartom az utódra nézve, vagy minimum erős bizonytalannak. Tehát az esélyek átpörgetését követően nem verem a csalánt a meg nem született gyerekem semelyik alkatrészével. Én nem húzok lapot 19-re. Hátha bejön... hátha én boldog leszek. Hátha, hátha, hátha.

S miután ezt mérlegeltem eltöltöm jónak számító tevékenységgel az életem. S kinek mi a jó, ez ízlés kérdése. Hívhatom ezt kárpótló tevékenységnek, meg idő elégetésének, meg még ki tudja hány kifejezést lehet találni a kiegyensúlyozott, boldog gyerMekesek tollából.

Miért kell rögtön azt mondani hogy aki nem akar gyereket annak biztos szar gyerekkora meg szar szülei voltak? Olyan nem fordulhat elő hogy valaki egyszerűen nem szereti a gyerekeket? Vagy hogy szereti de sajátot nem akar? Aminek mellesleg millió meg egy oka lehet hogy mi miatt nem.

Aki elítéli a másikat mert az nem akar szülővé válni, az azt is elítéli aki ki nem állhatja a ő kedvenc kajáját? Muszáj mindenkinek egyformának lenni és ugyanazt gondolni mindenről?

Én is jöhetnék ilyen nevetséges prekoncepciókkal hogy aki elítéli a gyerekteleneket annak csakis szar, unalmas élete lehet amit csak egy gyerekkel tudott kitölteni, mert ha már az ő életében nincs semmi tartalom, akkor remélte hogy legalább a gyerek kitölti, de ennek semmi értelme mert nem tudhatom hogy ki miért ítélkezik mások felett. Irigység amiért a gyerektelen nincs lekötve, rengeteg ideje van és tud spontán lenni? Lehetne sorolni a lehetséges okokat, de ez iszonyat ostoba és gáz dolog.

Nem is értem hogy jön bárki is ahhoz, hogy megszóljon valakit amiért az nem vállal gyereket. Az ő életét mégis miben befolyásolja ha a szomszédnak, vagy a Marikának az irodából, vagy egy random ismeretlen gyk felhasználónak nem születik utódja és másban látja az élet értelmét? Az ilyen azt hiszi hogy csak az ő gondolatainak, az ő preferenciájának, az ő életcéljainak van létjogosultsága? Néhány ember igazán magába nézhetne és lejöhetne erről az isten-szindrómás tripről amin van.

#61

Most jöttem rá, hogy amennyiben igazad van akkor ez a gyermekesek és gyermektelenek szempontjából egy tökéletes win-win szituáció. Úgyhogy mindkét félnek igaza van. A gyermekteleneknek kívánom, hogy egyéni életük boldogságban teljesedjen majd ki, az utódainknak pedig azt, hogy nálunk értelmesebben használják majd ki a rendelkezésükre álló plusz életteret.

Gondolkodtam már sokat ezen, szerintem én pont azért nem akarok gyereket, mert jó volt a gyerekkorom. Ha elém repülne valami jótündér, hogy válasszak, maradok a jelenben vagy menjünk vissza gyerekkoromba, hát megyek vissza.

Ha lenne gyerekem, ennek vége lenne. Nem lennék önmagam, nem lennék boldog. Egy másik embert kéne etetni, törölgetni, állandóan figyelni - ez baromi unalmasan hangzik.

Szerintem a rossz gyerekkornak az is lehet az eredménye, hogy valaki azért szül gyereket, hogy végre szeresse valaki.

A világ összes öröme a miénk, köszönhetően annak, hogy nincs gyerekünk. Elhiszem, hogy annak, aki akar, ez hatalmas érvágás, de én imádom, hogy van időm, energiám, pénzem, mehetek szórakozni a párommal és a barátainkkal bármikor, sportolni, utazni, kirándulni...

Látom mennyire nyúzottak és lepusztultak az ismerőseim a gyerek mellett (tisztelet a kivételnek) és rémálmaimban találkoznék maximum azzal az életvitellel. Annyira jó érzés, hogy nem járat le senki a hisztijével, ha elmegyünk lazítani, nem megy rá a gatyám hülyeségekre, nem vagyok röghöz kötve és bekorlátolva... Akinek ez kell, az csinálja, de szerintem sokkal több értelem és öröm van az életben a gyereken kívül.

Van ket kisgyerem, ugyhogy csalados ferfikent irok.

Sok oromet ad a gyerek, de hazudik, aki azt mondja, hogy ezert nem kell megdolgozni, megkuzdeni.

Senkit nem nezek le, aki nem szeretne gyereket vallalni, ugyanolyan teljes es boldog is lehet az elete, mint akik gyereket vallaltak. Nem tarton normalisnak azon gyerekesek hisztijet, akik rafogjak a gyerektelenekre, hogy “biztos serultek/unalmas az eletuk/onzok”, stb.

Es hogy mit csinalnak? Ugyanazt, amit mi is csinaltunk meg a gyerekek elott, miert is kulonboznenek tolunk?

Viszont ugyanugy azoknak a gyerekteleneknek a hisztije is rohejes, akik szerint a gyerekesek mindig nyuzottak/csorok/mindig lejaratjak a hisztizo gyerkekek”, ez ugyanolyan elmebajos altalositas, mint amilyen a masik oldalon is megtalalhato.

Az ilyeneknel (barmelyik oldalon is alljanak) valoszinuleg valami nem stimmel, hogy egy egeszseges magabiztossag es a maskepp gondolkozok elfogadasa helyett kenyszeresen bele akarjak magyarazni, hogy a masik ut miert katasztrofa es hogy nekik milyen jo.

Ha valoban olyan kiegyensulyozott lennel, akkor baromira nem lenne szukseged ra, hogy a masik ember valasztasat fikazd. :/

(Ettol fuggetlenul persze van olyan, ahova jobb lett volna nem szulni…)

Mondjátok ezt nekem, akinek 2 gyereke van, és minden évben megyünk külföldre nyaralni, valamint évente többször is Magyarországon belül, valamint Németországba is sokat járunk.

A fizetésünk is jó, nem tudom sokan hogy nem tudnak egy gyereket sem eltartani, kb mindenki ezt írja: a gyerek kiesz a vagyonodból. Hát én ezt sehol nem vettem észre, ne haragudjatok, pedig nem nettó 800 ezer a bevételünk, hanem sokkal kevesebb. Az én gyerekeim meg kikérem magamnak sehol nem ordítoznak, meg bőgnek folyton folyvást.

Az meg hogy nem tudunk a ház különböző sarkain szexelni a nap minden percében…elnézést, én gyerek előtt is az ágyban szexeltem, mert ott esett kedvemre.

Igen, gyerek nélkül is szoktunk járni kikapcsolódni. Barátnőmék amíg a kis bambi nagyszülőknél van, végig motorozzák a hétvégét például, kettesben. 🥰

És a szövegemben semmi uszítás nincs. Elfogadok mindenkit. A gyerekeseket is, akik boldogok, meg akik boldogtalanok gyerekkel, és azokat is itt, akik soha nem akarnak gyereket. Mindenkit!

Kivéve azokat, akik itt csak szidni tudnak minket gyerekeseket és kb azt írják hogy sajnálnak minket. Minket nem kell!

Én se sajnállak titeket, hisz boldogok vagytok. Én is boldog vagyok a gyerekeimmel! És nem hazudok se nektek ezzel, se magamnak. :)

Mi így is mindent megtudunk oldani. Leginkább azoknak nagy érvágás a gyerek, akik előtte is nagyon…mozgékonyak (?) és spontánok voltak.

Nekem a szabit a munkahelyemen is ki kell kérni hónapokkal előtte. Nem a gyerekeimen múlt tehát, mikor megyünk a Balatonra. :)

40 után gyerek nélkül vége van.

Már nem dolgozol annyit, jöhetnek a nyugdijas évek, bár neked nincs mit kipihenni. Rengeteg érdekes kaland vár rád - amit egy 20 éves képes belesűriteni egyetlen éjszakába. A családosok egy fárasztó évbe.

Gyerek nélkül nincs tét. Nincs perspektíva. Nincsenek változok az egyenletben, várod a betegségeket.

Elmehetsz minden hónapban she-male-eket bámulni valami dzsungellel körülvett sikátorba, ez a világot nem viszi előrébb, ettől több nem leszel, nem változik, fejlődik semmi.

Az élet sokkal színesebb. Nem boldogságbombon az tény, de nem is vagyunk csimpánzok már, akik magukat masszírozzák és ez az élet netovábbja. Ebből adódóan bonyolult is élni, szóval én megértem a redneck-eket. Nincs bajom a redneck-ekkel, vannak redneck barátaim.

A létezés illúziójának mímelése profi szinten ömlik a közösségi médiából. Az emberek nyelik, mint a tévét, Trump-ot, reklámot, propagandát. Óriási arcok, maroknyi agyak, imitált életek a nagy többség támogatásával szikrányi szégyenérzet nélkül.

Küzdesz a gym-ba, hogy letagadhass egy 10-est és ivarérettnek hazudhasd magadat a kivénhedt rúdtáncosok és levitézlett autónepperek világában. Hogy legalább megnézzenek. Tiniruhákba passzirozod magad, meg sportosba, figyelsz a napszemüvegre is, passzoljon, telepakolsz porfogókkal egy ikeás kiállitóteremnek berendezett külvárosi házat és a végén csendben ülsz, aztán gyorsan rádiót kapcsolsz, nem, inkább tévét, hogy ne legyen csend ott bent - a mellkasodban.

Nézed a Rimini c. filmet és meglepődsz, hogy érted, pedig kortárs. Ezen elszomorodsz, egyedül egy izléstelen üres lakásban.

Késő itt pánikolni, hogy neked mennyire jó - a haldoklók is kizárólag csodálatos életről mesélnek.

Súlytalan élet, lényegtelen halál.

"Gyerek nélkül nincs tét. Nincs perspektíva."

Akkor hinném el, hogy boldog vagy, ha ezt egyes számban írnád.