Mit lehet tenni, ha ennyire ragaszkodik ehhez a hagyományhoz?
A történetben én vagyok a nő. Párommal már többször feljött a gyerektéma. Még egyelőre nem állunk úgy, hogy legyen gyerekünk, de természetesen majd szeretnénk, és egyszer-kétszer már beszélgettünk róla, hogy mi legyen majd a neve, ha lány lesz, vagy ha fiú.
A lány név nem érdekli, a fiú névhez viszont extrém módon ragaszkodik, hogy az legyen, ami az övé is. Nekem nagyon nem tetszik ez a név, de még ha tetszene se akarnám a gyerekemet úgy hívni, mint az apját. Ő ehhez a hagyományhoz rettenetesen ragaszkodik, mert, hogy őt is, az apját is, sőt, a nagyapját is így hívták, és nehogymár az ő gyerekének más neve legyen. Na én viszont ezt nagyon nem szeretném, így ebben a dologban egyszerűen nem jutunk közös nevezőre.
Még ezt valahol el is fogadnám (bár nem tudom, mi lesz, ha egyszer fiúnk születik), azonban ő már olyanokat is mondott, hogy ha én nem akarom majd úgy hívni a fiúnkat, ahogy őt hívják, akkor jobb, ha nem is tervezünk közös jövőt, vagy azt mondja egy ilyen "vita" végén, hogy akkor nem érdekli az egész, döntsem el én egyedül.
Számomra az lenne az optimális megoldás, ha közösen leülnénk, és EGYÜTT eldöntenénk melyik az a név, ami mindkettőnknek megfelel, de ő ezt a dolgot élből elutasítja, mert, hogy neki úgyse tetszene meg más fiú név.
Mi lehet a megoldás egy ilyen helyzetben?
válasza:"hogy nem lehet megérteni, hogy ez nem valódi kompromisszum"
szerinted az a valodi kompromisszum hogy anyuka meghunyaszkodik es apuka akarata valosul meg 100%ban??
válasza:És azt hogy nem lehet megérteni, hogy egy idejét múlt, teljesen értelmetlen és haszontalan hagyomány másikra erőltetése még annyira sem kompromisszum?? Tehát a kérdező törődjön bele, hogy neki semmi beleszólása a saját gyereke nevébe, akit majd kihord és megszül? Mindezt azért, mert apuka veri az asztalt valami idióta hagyomány miatt. Ha nem az a lényeg és fontos, hogy az ő nevét kapja, mert neki az tetszik, hanem valóban a hagyomány, akkor szó nélkül belemenne, hogy két keresztneve legyen a gyereknek és a kérdező a számára szimpatikusabban szólítsa! Akkor ott van, meg lehet nyugodni és nem kell tovább remegni a hagyomány miatt, tovább lett víve a becses neve, de neeem, mert neki ez sem jó, csak és kizárólag az legyen, amit ő akar. Ez minden, csak nem kompromisszum!
A kérdező az, aki hajlik valamiféle köztes megoldásra, a párja meg csak puffog, mint egy 3 éves, akitől elvették a nyalókáját és már azt is képes volt bedobni, hogy akkor nekik így nincs is közös jövőjük.🤦🏻♀️ Szánalmas, erre nincs jobb szó. Ilyen pasival valóban épelméjű, normális nő sem rövid, sem hosszútávra nem tervez, mert a kompromisszumra való hajlandóság totálisan hiánya bizony keményen meg fog mutatkozni a későbbiekben is. Aztán ha náluk az volt a hagyomány, hogyha a gyerek számukra nem megfelelő stílusban beszél, akkor jól szájbavágják, akkor azt is szépen követni kell, mert hát náluk az a “hagyomány”?! Ennek is kb pont annyi értelme van, mint a minden férfit ugyanúgy kell hívni a családba hagyománynak..
válasza: válasza: válasza:Nem hagynám el emiatt, mert szeretem. Bízom benne, hogy ő is csak dühében mondta, hogy hagyjuk is akkor egymást, ne tervezzünk közösen semmit.
Nem tudom, mi lesz, majd lesz valahogy. Sajnos ez egy olyan dolog, amiben nehéz igazságot tenni. Sőt, lehetetlen.
Köszönöm a válaszokat.
Ha esetleg valakit érdekel, van fejlemény:
Párom úgy döntött, hogy megengedi nekem, hogy a saját gyerekem nevéről én is dönthessek, azért, mert oda költözünk, ahova ő akart.
Így mostmár elvileg közösen találhatunk ki egy lány és egy fiú nevet.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!