Van kiút a mókuskerékből?

nem a munkádból van a probléma, hanem a kihasználatlan szabadidős tevékenységekkel.

én legalábbis szintén így vagyok ezzel. szeretem a munkámat, szeretek dolgozni, és ha csak nincs egy életre elegendő vagyonod, amiből mindent tudsz fedezni, akkor nem fogsz tudni ebből kiszállni, de gondolj bele, valakinek még az sem adatik meg, hogy olyan helyen dolgozik, ahol megbecsülik meg ahol legalább amit csinál, az érdekli is.

viszont elég üres az életem, rendszeres hullámvölgyök jellemzik a közösségi életemet(hol vannak barátaim, hol nincsenek, akikre számíthatok...), hobbim nem igazán van, így én úgy érzem, hogy tényleg csak a munkából áll az életem meg az alvásból, nincs más, amit rendszeresen lekötné a maradék időmet.

Bennem is hasonló érzés volt, mikor dolgozni kezdtema szakmámban. Azzal a különbséggel, hogy nekem 4 hónap után már megszólalt a vészharang, hogy ez nagyon nem lesz így jó.

És nem éreztem egyszerűen. Pedig dolgoztam diákként, szerettem a szakom, de mikor nekiálltam dolgozni, ez az egész idill és optimizmus, hogy milyen jó lesz nekem ez a szakma, teljesen szertefoszlott. Mondjuk én a munka jellegét is utáltam, rettenetesen lefárasztott, pedig szellemi munkakör volt.

Szóval kihátráltam a munkából és jelentkeztem egy másik szakra. Elvállaltam valami nem szakmai laza munkát, hogy tudjak mellette tanulni és kalap, kabát. Aztán kezdődött minden előről, elkezdtem dolgozni a második évben abban a szakmában, nyilvánvalóan szar volt az is, de úgy éreztem, hogy amellett, hogy a szak is érdekel, a munka jellege is sokkal jobban illik hozzám. Fél siker volt ugyan, de siker.

Rá 3 évre viszont sikerült azt meglépnem, hogy otthonról dolgozzak. Mert ez egy olyan szakma volt végre, amiben ezt meg tudom tenni, nem úgy mint az előző. És számomra ez volt úgymond az áttörés. Nyilván ez is 8 óra (bár tudnám vállalkozóként csinálni, ahol projekt alapú a bérezés és nem köt annyira az idő), de akárhol lehetek, ahol internet van. És bizony, néha csináltam olyat, hogy elmentem a búsba kivenni egy nyaralót szezonon kívül és ott voltam egy hetet, aztán a következő héten más városban, aztán más országban. Nyilván sokkal nagyobb önuralom kell hozzá, hogy ne szard el a munkát a kötetlenségedben, de alapvetően működik. Van kolléga, aki félállásban boldogul, az is működőképes, csak nekem nem volt kedvem 4 óra szabadságért minimálbért keresni.

Vannak lehetőségek, nem is kevés. Viszonylag sok pozíció van, amit lehet végezni ma már otthonról. Gazdasági, informatikai, műszaki területeken, de találni olyat is, amihez nem kell kifejezetten szaktudás.

De egyébként van ismerősöm, aki kriptotőzsdézik és ő is elég jól boldogul. Illetve olyat is ismerek, aki két ingatlan bérleti díjából él és egyáltalán nem dolgozik. Ezek is járható utak, de én jobban szeretem a biztos utat választani. Természetesen ha lenne tőkém, próbálkoznék én is több dologgal, néhány millió megtakarítással azért nehéz ezeket nagyban űzni.

Illetve ami nekem eleinte szokatlan volt, hogy ha több szabadidőd van, jellemzően többet is költesz. :D Az irodában el tudsz lenni az ingyenkávéval és én nem is igazán ebédeltem munka közben, hogy hamarabb hazamehessek (nálunk így működött), de otthon jobban rájársz a hűtőre, ha beülsz egy kávéra, az is egy ezres, ha utazol vagy megszállsz valahol, az is pénz, plusz az otthoni fogyasztás nem a fizetés része a legtöbb helyen, nyilván ha látod az otthonod egész nap, nagyobb az igényed pofozgatni rajta, stb stb... Természetesen az első fél évben folyt ki a kezemből a pénz, pedig elég sokat fizettek ahhoz képest, amit korábban kaptam. Szóval ja, szép és jó, hogy laza az időbeosztás, de keresel annyit, hogy ne érezd magad megkötve a pénz által ugyanúgy...?

Én mindig is így éreztem, hogyha dolgozni kell jarni minden nap, akkor nincs értelme az életnek. Már érettségi után vállalkozást akartam létrehozni mert az a kulcs mindenhez. Viszont muszáj dolgozni, hogy legyen tőke. Két éve folyamatosan befektettem a fizetésemet. Most a gyári kellékekre gyűjtök, valamint az összes hozzá kapcsolatos végzést elvégzem. A cél, hogy 30 éves koromra elérjem az önálló életet. Azaz, hogy ne keljen dolgoznom annyit. Persze addig a lehető legtöbb pénzt és tudást felkell halmoznom. De már szinte a kezemben van. Mindenképpen találj ki egy jó ötletet amit megvalósíthatsz pár éven belül.

Ha ez nem megy, akkor mókuskerék marad.

23/f