Miért akar minden ember egyéniség lenni?

Jó, hagyjuk, hogy nem váltott. Ez egyéniségéhez tartozik :)

Minden ember egyéniség - egyszeri, megismételhetetlen csoda.

Hogy miként éli ezt meg, az más kérdés.

Ha érzi, hogy megismételhetetlen, és nincs még egy belőle - az jó. Miért? Mert akkor talán azt is keresni fogja, mi az ő egyéni útja a világon? mi az ő dolga a világban?

Ha ezt csak különcködésre, provokálásra használj, az rossz, mert ebben ki is merül, és egy felszínesség jellemzi.

Ez egy szép vers, olvasd el, a fentieket jobban megérted általa:

[link]

"Okuljatok mindannyian e példán.

Ilyen az ember. Egyedüli példány.

Nem élt belőle több és most sem él

s mint fán se nő egyforma-két levél,

a nagy időn se lesz hozzá hasonló."

...

Keresheted őt, nem leled, hiába,

se itt, se Fokföldön, se Ázsiába,

a múltba sem és a gazdag jövőben

akárki megszülethet már, csak ő nem."

Az a jobb kérdés, hogy miért akarnak szánalmas dolgokkal azok lenni? A hülye ruhadarabokkal, az idétlen frizurákkal, a szándékosan kifacsart, általánossal szembemenő életfelfogással, azzal, hogy idióta neveket adnak a gyerekeiknek...

Véletlenül sem teljesítménnyel vagy azzal, hogy letesznek valami olyat az asztalra, amit más nem tud, nem.

Sosem tudtam megérteni.