26-27 évesen semerre sem tartok az életben, szülőkkel élek komoly kapcsolatom még sosem volt,havi 140-150 ezer forintot keresek, barátaim egy sincsen, szórakozni nem járok sehova csak melóba utána itthon vagyok.Csak én vagyok ilyen szerencsétlen?
Semmi celod nincs. Annyi az eleted, hogy bemesz egy munkahelyre ahol szarul fizetnek es utana haza mesz. Hat ebben valoban nincs belekodolva semmi jo!
Lehet valami elterot is belekellene szoni ebbe az egyhangusagba. Baratokat szeretnel? Otthon? Kapcsolatot szeretnel? Otthon?
Talan mozdulj ki! Menj el setalni, beszelgess emberekkel, ulj be valahova, legyel baratsagos. Neked kell kimenned az eletbe, mert a baratok es kapcsolatok nem jonnek hazhoz.
Jarj el bringazni es/vagy futni ... rengeteg hasonszoru ember sportol, veluk is lehet baratkozni. Menj el kirandulni idegen helyekre, ez is jo ismerkedesi lehetoseg.
A karantén engem is otthonülővé tett. (Oké én sokkal fiatalabb vagyok, vannak barátaim és még tanulok, de jók a kilátásaim)
Egyszer kirángatott egy családtagom otthonról sétálni, mert túl sokat voltam bezárkózva (tanultam/dolgoztam). Ebből végül egy táncos est keletkezett. Séta közben megszomjaztunk, bementünk valahova, ott volt tánc, és végül be is rángattak a táncosok 😂
És annyit tettem, hogy nagy nehezen rávettem magam, hogy sétálok fél órát a környéken. Ennyire nagyon egyszerű tud lenni.
Egyébként járj edzeni valamit/találj hobbit, ott összebarátkozhatsz másokkal és velük még több programod lesz és több embert megismerhetsz általuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!