Miért nem szeretik sokan a digitális oktatást?

Persze vannak előnyei is (ami szerintem nem sok), de mivel az a kérdés, hogy miért nem szeretik sokan, itt van, hogy én miért nem pl.:

-az eszközeim nem napi 10+ órányi használathoz vannak szokva, heti több alkalommal

-az internet sem bírja néha, pl amikor 3-an videohívásoztunk a házban egyszerre

-a falak vékonyak, minden hallatszik, és kellemetlen pl úgy angol tanfolyamon ülni, hogy a másik oldalon német zajlik (órát tart)

-társak hiánya

-az élő órán muszáj figyelni (főleg gyakorlati órán, de elméletin is azért), itt meg akármi mást csinálhatok mellette

-nem lehetek a koliban (nagyon kibírhatatlan az itthonra kényszerülés)

-programok hiánya (nagyvárosból vissza a kisvárosba, itt általában 8-kor kihal a város legkésőbb...)

-a társak hiánya és az itthoni konfliktusok okozta magamba zuhanás

-nem vagyok rákényszerülve, hogy pl felöltözzek minden nap, így ezerszer könnyebben elhagyom magam

-nem vagyok rákényszerülve, hogy elhagyjam a szobám/lakást, ezáltal kevesebbet mozgok és vagyok levegőn

-nehezebb követni miből, hol, mi a feladat (aminek a mennyisége nőtt az offline-hoz képest)

-mindenki egy kicsit ingerlékenyebb szerintem (oktató és hallgató is)

-az ismerkedést ne is említsük...

-a mostani baráti társaságom kolis (volt), tehát most az országban szét vagyunk szóródva, a régi barátokkal meg nem járunk már annyit össze, nincs meg az a kapocs mint anno

-mivel itthon vagyok, kb nulla magánélet...

-papírügyek intézése miatt, 1 nyamvadt aláírásért el kell utazni a városba ahol az intézmény van..

Most "hirtelen csak" ennyi jutott eszembe. :) Örülök, hogy jön a nyár már, ennyit hozzáteszek azért. :)