Kinek mi hiányzik a legjobban a covidmentes időből?

""koszos" kézzel megeszem boltból távozva a friss meleg pékárut. Utálom, hogy most erről az jut az eszembe, hogy ez a friss croissant nekem most egyenes út a lélegeztetőgépre."

Mondjuk nekem erről ha nem is a lélegeztetőgép, de a nagyon durva hasmenés jutott eszembe mindig is, úgyhogy eszembe se jutott koszos kézzel enni (még akkor se, ha idézőjelbe tesszük): a zacsekot vagy más csomagolását fogtam csak, úgy ettem ki belőle, hogy nem értem hozzá kézzel se, szájjal se a csomagolásához (főleg nem a csomagolás külsejéhez). Így meg most is merek enni azért...

A megélhetésünk. A férjem is és én is, mindketten elvesztettük a munkánkat a korlátozások bevezetésével. Persze semmiféle segítséget nem kaptunk. Tavaly az 1. hullám idején volt csak a 3 hónap munkanélküli segély és ennyi. A novemberi zárás óta már semmi.

Találtunk másik munkàt, de sokkal kevesebbet keresünk , alig tudunk megélni. Amint lehet váltani, megtesszük. Semmi másra nem futja, fél éve, csak szűken kajára és a számlákra.:(

A választás szabadsága. Hogy azért maradok otthon, mert én otthon akarok maradni, nem pedig azért, mert otthon kell maradnon. A folyamatos para s

Nem hiányzik, hogy na vajon ma mit fogtam meg, mennyire voltam figyelmetlen.

Hiányzik egy jó sör vagy koktél a körúton, egy hajnali gyros egy jó koncert után... Viszont sok mindenben változott az életem, sok szokásom, rossz dolgok, emberek kikoptak az életemből, ezért valahol hálás vagyok ennek a retkes vírusnak, mert ha nincs ez az egész, még mélyebben lennék most.