Miért gondolják azt a nők, hogy a karrier és gyereknevelés megfér egymás mellett?

A gyereknevelés nem csak az anya feladata. Az apuka is igenis kiveheti ugyanúgy a részét belőle. Főleg egy fiúgyermek általában jobban is igényli hogy az apjával legyen.

Szóval szerintem a szülőknek kell megbeszélni egymásközött, hogy hogyan oldják meg a gyermeknevelést.

Az a baj, hogy a háztartásbeliség egy anyagi függőség a másiktól. Másrészt egy fizuból meg a családi pótlékból nem igazán lehet megélni. Ha pedig házasságon belül beüt a szár, akkor a nőnek nincs semmije, amire alapozhatná az új életét. Az ember vágyik saját egzisztenciára, függetlenségre.

De manapság az a fő ok, hogy egy fizu nem elég.

Szerintem kérdezd meg azokat, akik felháborodtak a kijelentéseden. Vagy ha megtetted és válaszoltak, írd meg légyszi: érdekelne, ők mi miatt akadtak ki.

Vannak tippjeim nőként, de ha most itt is ezután érdeklődsz, pedig kaptál válaszokat, akkor az a gyanúm, hogy nem igazán figyeltél az elhangzottakra.

Ezt én sem értem. Az nem gyereknevelés, hogy 1-2 éves korától kb aludni meg hétvégén látod. Lehet villogni meg játszani a hobbiszülőt, de attól ez még nem lesz minőségi. Szerintem normális ember nem vállal gyereket úgy, hogy jjaj, majd bölcsibe adom és húzok vissza dolgozni. Persze, van amikor ez az egyetlen megoldás, mert meg kell valamiből élni. De azért ezt ne nevezzük "egyszerre van karrierem és vagyok szülő" jelenségnek. A fszt vagy szülő, abban a napi ébren, otthon töltött 6-8 órában nem lesz az ember szülő, csak élvezi, hogy mások megnevelik ímmel-ámmal a kölkét, amit megcsinált.

Meg az sem működőképes, mikor anyuka akármilyen poziban elmegy szülni, aztán pár évvel később visszafogadják gyesről és minden a régi. Nálunk az ilyenek még 2 évig a világukat nem tudják, annyira elpunnyadtak a gyerek mellett szellemileg. Egy szellemi munkakörben ez tipikusan így működik. Kb képben sincsenek azzal, hogy hol tartunk a cégnél, amit korábban tudtak, annak a gyakorlatából is kijöttek, mellette meg megy az elslattyogunk fél-1 órával hamarabb a gyerekre hivatkozva jelenség.

Lehet azt mondani, hogy gyerekem van és dolgozom, lehet azt mondani, hogy csináltam magamnak egy karriert aztán elmentem babázni, lehet azt is mondani, hogy telibeszarom a gyerekem az idő nagy részében, mert a munka fontosabb, de azt, hogy valakinek karrierje és kiskorú gyereke, akivel szülőként törődik egyszerre van, nem.

#7

Nem éppen, de köszönöm a gyors ítéletet. A párommal mindkettőnknek kifejezetten rugalmas állása van és nincs előre betervezett menetrend (mindketten művészi pályán vagyunk) és nem tagadom, jogy voltak nehézségek, de igenis megvalósítható.