Miért gondolják azt a nők, hogy a karrier és gyereknevelés megfér egymás mellett?

#17, szerintem senki nem írta sehol, hogy egy nőnek 'kötelező' legyen dolgozni... néhányan itt azon merengünk, hogy miért is volna kötelező épp a nőnek nem dolgozni. Vagy nem úgy, nem azt, stb. mint ahogy - a kérdező szerint - egy férfi megteheti.

Az a jó, ha úgy, mint nálatok: ez döntés kérdése, és egyetértés van a felek közt. Továbbá ha nem történik meg az, hogy a "dolgozó fél" meghal / lerokkan. Tegyük fel, hogy olyan sem fog, hogy beleszeret valakivel, válik és viszlát. Meg olyan sem, hogy a gyerek születése előtt megismert ember köszönőviszonyban nincs azzal, akivé gyerek születése után válik, miután már osztozni kénytelen a nő szeretetén, figyelmén, idején. A gyermekvállalás normatív családi krízis: lehet belőle gazdagodva, erősebben "kijönni" és lehet széthullani is miatta. És te csak a saját 100%-odért felelsz a történetben.

#19 van abban igazság amit mondasz, viszont az utolsó résznél pont elorevetited, hogy ez sosem lehet tömeges - hiszen akkor korbesegitjuk egymást.

A karrierepitessel kapcsolatban meg megint azt tudom mondani, hogy a legtöbben dolgoznak ruhaboltban, hivatalban, gyárban, ott kitoltod a 12-10-8 oradat, odautazol, visszautazol de ettől még nem lesz karrier.

Egyébként meg nyilván a többség számára ez megint nem választás kérdése/ vagy nem akar lejebb adni az eletszinvonalabol.

Szóval kicsit azért piszkal fel a téma mert szerintem a legtöbben még a reszmunkaidot sem engedhetik meg maguknak, kell mindkét fél keresete, és emellett még a szociális háló segítsége sem adott legtöbbször (pl nálunk sem).

#22 Én is egyet tudok érteni veled. Kíváncsi vagyok, hogyan alakulna a gyerek mellett dolgozók aránya, ha itt is opcionális volna - nem pedig kényszer diktálta - lehetőség a munkavállalás / otthonmaradás a szülőpár bármely tagja számára. Ha nem vinné el a lakástörlesztő, a rezsi meg a megélhetés az egyik fél komplett fizetését, és akkor miből élünk, miből ruházkodunk, taníttatjuk a sarjat/kat, miből tankolunk, fedezzük fel a világot, fizetünk hobbit, veszünk ajándékokat, és fizetjük a szemüveget, fogszabályzót, magánorvosi ellátást (a tb-s verzió mellőzésének okát kár idecitálni).

Kevesebben vannak, akiknek tényleg szenvedélyük, lételemük a szakmájuk/hivatásuk, mint ahányan kénytelenek teljes állásban helyt állni gyerek mellett is.

B-verzió: csak az "szaporodjon", aki megteheti, hogy nem halnak éhen egy keresetből.

Érdekesebb ez a verzió, megnézném a korfát:D :D :D

Sokan írtak nagyon jó dolgokat, viszont van még valami amit én is hozzátennék. A legtöbb nőnek muszáj dolgozni, mert az apuka nem tudja eltartani egyedül a családot. Ráadásul van olyan eset hogy a kereső fél kiesik a munkából és nagyon nehéz helyzetbe kerül a család. Erre nagyon jó példa a saját keresztanyám családja. 25 évesen befejezte az egyetemet, hozzáment egy orvoshoz és nem is dolgozott semmit a szakmájában,háztartásbeli lett. 15 év múlva a férje strokeot kapott, lebénult, így kiesett a kenyérkereső a családból. Utána meg 2 gyerekkel pislogtak mint hal a szatyorban, hogy keresztanyámat diplomával nem veszik fel kb sehova, mert semmi munkatapasztalata nincs. Természetesen volt félretett pénzük, de az nem volt elég hosszú távra.

A másik ilyen eset lehet egy válás is. Teljesen mindegy milyen szerelmesen állnak a párok az oltár elé, akármelyik házasság végződhet válással. Az eddig pénzt kereső apuka különköltözik, anyuka meg semmilyen munkatapasztalattal néz maga elé 40 évesen hogy most mihez kezdjen.

A következő inkább érzelmi alapú dolog lesz. Tegyük fel feladom a munkámat, nevelem 20 évig a gyerekeimet, és ők aztán kirepülnek. Na mármost akkor én 45 évesen tárhatom szét a karomat, hogy hova repült az a húsz év, meg hogy kb elveszett az "életem értelme" mert én 20 évig csak anya és feleség voltam. És ezzel nem azt mondom hogy az a 20 év kárba ment, mert gyereket nevelni és családanyának lenni csodálatos dolog, de nem hiszem hogy erre kéne egy nőnek beáldozni az egész életét. (Ugyanez igaz a férfiakra is.)

Az a baj, kedves kérdező, hogy hiába állítják piedesztára a gyereknevelést, ha az egy anyagilag kiszolgáltatott helyzet.

Senki nem akar kiszolgáltatott lenni, ha nem muszáj, tehát a nőknek muszáj a gyerekek mellett arra id odafigyelni, hogy minél több pénzt tudjanak keresni. Mert így is kiesnek X évre a munkából, és ha apuka úgy dönt, hogy inkább másik punci után néz/alkoholista lesz/beleun a házasságba és inkább az Xboxxal tölti az idejét, mint a családjával, akkor a nőnek mindezt tűnie kell, ha nincs elegendő bevétele lépni.

Hát ilyen a világ és pont ezért alakult ki a feminizmus és ezért akartak a nők fizető munkát végezni. Hogy ne lehessen kihasználni az anyagi függőségüket.

Dolgozó szülők mellett nőttem fel, ha anyámnak sikerült összeegyeztetni, akkor erre más nő is képes.

Egyébként ehhez egy megfelelő férfi társ is kell. Szóval a gyerek az apáé is, nem csak az anyáé, és közös háztartás esetén a férfi is ugyanott lakik.

Van, aki szívesen otthon maradna gyereket nevelni, csak nem teheti meg anyagilag, van, aki akkor sem maradna otthon, ha megtehetné, mert nem elégíti ki csak a gyereknevelés és a háztartás, mást is akar csinálni, más ambíciói is vannak.

Egyébként gyereknevelésért fizetést csak a pedagógusok kapnak, de azt sem a saját gyerekük neveléséért, hanem sokszor mások neveletlen gyerekeivel kell megbirkózniuk, nem néhánnyal, hanem több tucatnyival, sokszor olyanokkal, akikkel a saját szüleik sem bírnak, de a pedagógus bírjon...