Mit csináljak, ha utálom azt a szakot, amire jelentkeztem, és mindennap kész kínszenvedés és elvesztegetett időnek érzem?

Nyolcadikba anyám nem engedte, hogy abba a suliba menjek, ahova akartam volna, és ő írt be nekem iskolákat.

Rühellem ezt az iskolát. A tanárokat, a tantárgyakat, a szakot. Utálattal megyek be oda, és mióta online oktatás van, már gyomorgörcsöm van reggelente. 4+2 éves, ebből a fele megvan. A másik felét meg nem akarom. Titkárnő leszek, ami az álommunkám. Több okból nem felelek meg ennek. Mindenhol dekoratív kinézetet várnak, de nem vagyok dekoratív, meg szép. Ráadásul amikor felveszek egy nőiesebb ruhát, latszik rajtam, hogy rosszul áll. Meg ezek a hülyeségek, hogy ilyen legyek, olyan legyek, így viselkedjek, úgy viselkedjek... kifele mindig a jót kell mutatni, de nekem minden meglátszik az ocsmány pofámon, meg amúgyis mindenkinek lehet rossz napja. Meg kommunikáció órán folyton azt beszéli a tanár, hogy melyik politkusnőnek milyen ruhája van, és meg kell szólni meg le kell k..vázni, ha térd fölé ér a szoknya. Meg az iskolából hoz példát, hogy ki hogyan öltözködik. Ilyenkor én is kellemetlenül érzem magam, mert nem vagyok egy divatdiktátor, inkább a kényelemre törekszek, és görcsbe rándul a gyomrom, hogy ha arra gondolok hogy más osztályoknál engem hozhat fel példának. Az egész iskolában olyan kellemetlen az egész légkör, és vannak olyan tanárok, akik a kommunikációs tanárhoz hasonlóak. (Nyelvtan, matek, gyorsírás) Ráadásul érettségit is le kell tenni, ami nekem nem lesz meg, főleg angolból meg matekból.