Miért borult ki ennyire a tanárom a jövőbeli terveimen?

Pénteken etika órán a tanárnőnk mindenkit (27-en vagyunk az osztályban) megkérdezett órán, hogy mik a terveink érettségi után. Mit tanul vagy dolgoz majd, továbbtanul-e, stb.

Amikor engem kérdezett, akkor mondtam, hogy valószínűleg külföldön (Franciaország vagy Anglia) tanulok majd tovább, nem tervezek Magyarországon maradni. Erre teljesen felháborodott, és elkezdett kérdezgetni, hogy nem szégyellem-e magam, amiért itt hagynám az országot és hogy nem ismerem-e a Szózatot, miszerint "Itt élned, halnod kell". Hát szóhoz sem jutottam, ellenben a tanárral, aki ezután tíz percig arról beszélt igencsak ingerült hangnemben, hogy elkeserítőnek és szánalmasnak tartja, hogy ennyien kimennek ahelyett, hogy itt maradnának, és jobbá tennék a magyar helyzetet.

Egyrészt milyen jogon vagy indíttatásból köt bele valakibe ezért, másrészt miért nehéz elfogadnia, hogy mindenki máshol és más módon találja meg a boldogságát?