Ha valaki meg akar halni, miért feltétlen jelenti azt, hogy nem normális viselkedés és biztos depressziós?
Kislányként is már úgy voltam, hogy én ebben a világban nem érzem magam jól, unalmas (pénztől, programoktól, mindentől független). Nemrég töltöttem a tizenkilencet, két hónapja. Ugyanúgy gondolom, mint akkor, azzal a különbséggel, hogy már olykor ideges vagyok és sírni kezdek attól, hogy még xy évtizedig tart még, merthogy megölni nem szeretném magam. Csak addig szeretnék élni, míg a kutyáim és apukám. Biztos hiányolnának néhányan és sírnának utánam, de velem vagy nélkülem, az élet számukra megy tovább.
Voltam már depressziós, ki is jöttem belőle, így biztosan tudom, hogy nem vagyok az. Ez nem depresszió. Sokáig úgy voltam, hogy majd kapcsolat és gyerek, aztán rájöttem, hogy hozzám egyik sem illik, egyik sem az én boldogságom, ezért nem is követem a tömeget, csak mert ez az elfogadott, a normális kerékvágás. Sosem volt kőbe vésve, hogy nekem egyszer gyerekem lesz, csak apám szerint, ha nincs gyerekem, nem lehet teljes az élet, de persze nem kötelező csinálnom.
Csak mert máshogy látom és érzem a dolgokat az elfogadotthoz képest, miért neveznek egyből depressziósnak vagy jönnek azzal, hogy gond van a fejemben? Nem azt mondom, hogy az átlaghoz képest normálisnak számít, de miért rögtön rossz, elítélendő vagy valakinél sajnálandó?
Másrészt, annyian félnek a haláltól, hogy szinte tabunak számít, ha mélyebben beszél róla az ember, mintha azzal elkerülendő lenne. Mindenkit elér, előbb vagy utóbb. Nem félek a haláltól, csak attól, hogy ér el. Nem mindegy, hogy elalszok és nem kelek fel, olyan magas lesz a lázam, hogy nem bírom tovább vagy elüt egy kocsi vagy bent rekedek egy égő házban és napokig szenvedek még, míg végre meghalok, csak elég legyen. Tehát a fizikai fájdalomtól félek, de a haláltól kiskoromban se. Nincs benne semmi rossz, csak ismeretlen, konkrétan egy másik világ, ami az elhunyt szeretteinek pokol, de az elhunytnak nem feltétlen.
Találtam ki magamnak célokat, de csak mert kell. Nem álmaim vannak, csak céljaim, hogy teljen az idő, és míg itt vagyok, ne éhen pusztuljak a híd alatt, hanem tisztességesen eltartsam magam.
Valószínű azért, mert egy egészséges ember nem meghalni akar, hanem élni, és abban a nyomorult kis életében minél több örömöt megtapasztalni.
Lehet, csak egy egyszerű egészségügyi problémád van, amit egy profi szakorvos egyből megoldana.
Ez egy totál beszűkült, beteges gondolkodás, amivel tönkreteszed a körülötted élőket. Még olvasni is rossz volt, fárasztó és nyomasztó, elképzelni nem tudom, hogy milyen lehet veled bármilyen típusú kapcsolatban együtt létezni.
Úgyhogy vagy fordulj orvoshoz vagy fordíts hátat a világnak és vonulj el remetének.
Nem teszek tönkre senkit. A gondolataimat megtartom magamnak, pont azért, mert ha nem érti meg senki és csak betegesnek gondolják, magamtól nem mondom, de attól még így van. Ja és köszönik szépen, akik a közelemben vannak, teljesen jól elvannak velem.
Nem fordulok orvoshoz, remete pedig nem lehetek, mert tanulni muszáj, dolgozni muszáj lesz, amíg nem nyerjük meg a lottót.
Másrészt, ez a TE látásmódod. Elfogadom aki élvezi az életet, aki a szépségével és undorával együtt szeret és szeretne is benne élni és létezni minél tovább, de ettől, főleg ha senkit nem zargatok a saját gondolataimmal, nekem nem kell így gondolkoznom és így leélnem az életemet.
Nincs egészségügyi problémám, teljesen egészséges vagyok. Orvosolni nem szükséges, nem is szeretném. Óvodáskorom óta így gondolom, kötve hiszem, hogy mert elmegyek egy diplomás emberhez, aki megmondja nekem a szerinte és a világ szerint elfogadott tutit, rögtön imádni fogom, hogy ide születtem le és majd lesz párom, gyerekem és majd unokám.
Vannak örömök, vidám pillanatok, de ezek nem töltik ki az életemet, csak mert kis ideig nevetek, az, hogy nem idegenkedek a haláltól, mert érdekes, mert más, és mert vágyom rá, nem leszek bolond, csak más. Ezt persze nem reklámozom, de nem azért, mert szégyellem. Csak mert rögtön én lennék depressziós, akit meg kell világosítani arról, hogy rosszul gondolkozok, csatlakozzak hozzájuk a körbe, fénybe és szeretetbe.
Nem olvasom végig a tipikus gyakoris lányregényt, csak szigorúan a kérdésre válaszolok:
Szerintem nem feltétlenül "nem normális dolog" ha valaki meg akar halni. A mai világban túl sok mindenkit elhordanak 'bolondnak'. Na meg persze pl. depressziósnak. Szerintem lehetnek élethelyzetek amikor a halál lenne a legracionálisabb választás. Baleset, veszteség, betegség következtében amikor az életed hátralévő részét fájdalomban, vagy nyomorékként kéne leélned. Vannak rosszabb dolgok is mint a halál.
Az önfeláldozásról már nem is beszélve. Amikor azért halsz meg, hogy valaki más, vagy mások élhessenek (ez is tulajdonképpen öngyilkosság).
Van egy rossz hírem , aki nem fél a haláltól és meg akar halni az nagyon sokáig fog élni.
Azért kondicionál erre a sors,
( sorsot írok mert most a spiritualitásba nem akarok belemenni )
mert az a célja , hogy majd szembeszállj vele,
a félős , beszari rettegőket nem lehet csatába küldeni egy ilyen mindenki által félt ellenfél ellen.
A sors szép lassan megtanít mindenre , az elején még nem érted , azt hiszed te vagy a hülye és a nagy-többség a normális , pedig pont fordítva van.
Én is így voltam az egésszel, most meg élettant , gerontológiát,tanulok és a hosszú élet titkait kutatom.
És vannak már részeredményeim.
Úgyhogy no para , lesz ez még így se.
Gondolj Jeanne d’Arc -ra nőként kellett a francia hadsereg élére állnia aki nem félt semmitől a haláltól sem, és így vezette győzelemre a franciákat az angolok ellen.
mert azt ne gondoljuk , hogy a középkori háborúkban, ( 100 éves háború ) és csatákban,
olyan fairen és etikusan harcoltak egymással
nem beszélve a kardok , lándzsák , szuronyok ,buzogányok brutális , véres , testrészeket leszakító sérülés okozásától .
valószínű a mai ember már a látványtól is elájulva összeszarná magát,(még a kigyúrt,tetkós,kopasz, nagydarab állatok is) és reménykedne , hogy csak álmodik és nem a valóságban van.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!