Mit tegyek ha elvagyok keseredve, mert mások elhúztak előttem az életben?

Gondolod, ha minden nap kiírod ugyanezt a kérdést, változik valami?

Ehelyett inkább kezdenél valami értelmeset, meg rendet tehetnél a fejedben, ugyanis nem az ad értéket neked, hogy valaki megkéri a kezed!

Ami a kapcsolatokat illeti...

Én idősebb vagyok nálad, mégsem vagyok még házas. Sőt most udvarlóm sincs.

Ismerősi körömben ment a pörgés más "csajoknak" (így azokat hívom, akik elég aktív életet éltek, közben engem lenéztek, mert nem voltam vevő arra az életstílusra).

Jelen helyzet: Én egyedülálló vagyok, nincs gyerekem. De hivatásomból adódóan gyerekekkel foglalkozom. Nem, nem kell ahhoz saját gyerek felnevelni, hogy "érts" hozzájuk, hiszen sok olyan szülő van, akinek sajnálom a gyermekét...

A korábban aktív életet élők közül is sokan egyedülállóak, de gyerekkel! Most akkor ők előrébb vannak? Én nem gondolom úgy.

Anyagilag lehetnek előrébb, mert minden kedvezményt megkapnak - de kiknek az adójából? Azokéból, akiknek még nincs gyerekük, így pl. az enyémből és a tiédből is (amikor olyan bevételed van).

Nem tehetsz mást, mint hogy egy jó kis számvetéssel kezded.

1. Miért nincs munkád, és milyen képesítésed van?

Keress munkát! Ha nem találsz most a szakmádnak megfelelőt, akkor valami mást! Olyat, amiben hasznosnak érzed magad. Sokat dob majd nemcsak az anyagiakon, hanem az önbizalmadon is, ráadásul új embereket ismerhetsz meg.

2. Határozd meg, mi az, amit szeretnél, hogy szeretnél élni! Mitől lennél boldog...

És kezdj el afelé menni. Ne azt nézd, hogy mi nem sikerült eddig. Mindenkinek vannak kudarcai.

Lépj be normális társkeresőkbe, randizz, ismerkedj! Ne görcsölj, csak érezd jól magad. Nem baj, ha a randi első órájában arra gondolsz, hogy na ehhez sosem mennék hozzá... annál több lesz a tapasztalatod.

3. Keresd azok társaságát, akik szeretnek! Kedves rokonok, barátok.

4. Keresd azok társaságát, akik szeretetre vágynak! Adni, magunkat megosztani öröm!

Lehet, hogy épp mélyponton vagy, vagy a ciklusod ott tart, hogy sötétebbnek látod a dolgokat... adj pár napot magadnak, de aztán tessék a sarkadra állni! Aki keserűséget sugároz, azt elkerüli a boldogság.

Ráadásul még mindig nagyon fiatal vagy 30 évesen! Hogy mi lesz veled egy év múlva ilyenkor - nos, rajtad múlik, kedves :)

A budos eletben nem nezel elore es magadra, hanem folyamatosan masokat figyelsz irigyen es visszafele nezel, mi lett volna. Igy siman ugymaradsz.

Egyszer jarna azon az eszed, hogy holnap arufeltoltokent kezdek, mert a szar penz is penz.

Ezzel bizony nem vagy egyedül, sokan vagyunk így.

Bár én már eljutottam oda, hogy nem érdekel más, nem érdekel, hogy ki mit ért el eddig, és hogy mennyivel járnak előttem, járjanak. Az az ő életük, ez meg az enyém.

Apróbb változtatásokat csinálj szerintem kezdetnek, én is így tettem.

Először is ignoráltam a környezetemből, rokonságból minden mérgező személyt, vagy legalábbis a lehető legmesszebb toltam őket magamtól.

Aztán elkezdtem keresgélni olyan személyeket a neten, akik kb. hasonlóan gondolkodnak, mint én, párat találtam is, némelyikükkel találkoztam is, az egyikükkel kis híján sikerült is összejönnöm. Csak túl fiatal volt hozzám, sok volt a 20 év korkülönbség köztünk, de jókat lelkiztünk/lelkizünk egymással azóta is.

Beszélgess minél több emberrel, és előbb-utóbb csak megtalálod azt, vagy azokat az illetőket, akik akár komolyabb tényezői is lehetnek majd az életednek.

De szerintem az az alapvető lényeg, hogy ne másokat figyelj mindig, ez a te saját életed, azt próbáld élni úgy, ahogy tudod, ahogy szeretnéd.

Biztosan van olyan, aki pont rád vár valahol, "csak" valahogy meg kellene találnotok egymást...