Valaki segítene? (bővebben lent)

Tereld el a gondolataid, szándékosan gondolj valami másra.

Fedezd fel magadban, hogy az élet melyik területe érdekel, és arra koncentrálva kezd el vele foglalkozni, tanulni. Mondjuk érdekel a társadalomtudomány, akkor olvass, írj, kísérletezz olyan dolgokkal, ami erre a területre vonatkozik.

A magad lekötésén túl az sem árt, ha megpróbálsz úgy társat keresni, hogy nem "görcsölsz rá"! Pontosan ebben a cipőben jártam, mint most te, - tehát nagyon is jól tudom, hogy miről írok! Amikor adtam egy kicsit magamra és felvettem azt a stílust, hogy nem erőltetem látványosan ezt a törekvést, szinte azonnal "az ölembe hullott" egy nő, akivel azóta össze is házasodtam és éljük az életünket. Azt a vonalat már most jó, ha elfelejted, hogy a számodra ideális, hibátlan társat keresed, - mert ilyen nincs. Többre jutsz, ha "a legjobb rossz" kategóriára mész rá, - egy olyan embert érdemes keresned, akit a leginkább tudsz beleilleszteni a saját elképzelésedbe, esetleg úgy véled, hogy tudsz egy minimálisat formálni az egyéniségén ahhoz, hogy jobban működjön a kapcsolatod vele. Azt viszont nem árt, ha szem előtt tartod, hogy abban az emberben sem fogod sokáig örömödet lelni, aki következetesen feladja a saját egyéniségét csak azért, hogy veled lehessen! Nehéz dió, de nem feltörhetetlen ez az egész. A személyes találkozásokkal előrébb jutsz, hamarabb érsz célt, mint a személytelen, virtuális "kapcsolatok" ápolásával. Aki feltűnően halogatja azt az alkalmat, amikor személyesen megismerhetne, az svindlizik, - azaz kuka, - ne tölts vele szükségtelen időt! Én egy tanfolyamon ismertem meg a későbbi feleségemet és maguktól alakultak a dolgok, - semmi mesterkedés nem kellett ahhoz, hogy egymásra találjunk, - mindössze kerítettünk és beáldoztunk annyi időt egymásra, amennyit elégségesnek véltünk a folytatáshoz, viszont nem akaszkodtunk egymásra úgy, hogy a másiknak az kellemetlen lett volna.