Mi bánt most? Teljesen mindegy milyen pontosan írod le a problémád, mások akkor sem értenek meg?

Lehet, hogy nem fogod elhinni, de a fiatalok boldogtalansága frusztrál most leginkább. Ahhoz, hogy érthető legyen, hadd meséljek valamit.

Egyszer volt, hol nem volt volt egyszer egy kisfiú. Akkor még nem Miquelnek hívták, de a természet iránti olthatatlan rajongás már megvolt benne. Leginkább a lepkéket csodálta, ahogy röpdösnek. Sokszor volt tanúja, amint kikelnek a bábállapotból, és szárnyra kelnek. Egyszer éppen jelen volt, amikor egy pápaszemes lepke lerakta a petéit. A kisfiú kiásta a növényt, hazavitte, cserépbe ültette, és várta, hogy kikeljenek a kis lepkék. Telt múlt az idő, kikeltek a rút hernyók, tövig rágták a növényt, másikat kellett vinni nekik. Nem bánta, boldogan várta a végeredményt, amikor a több tucat pápaszemes lepke elözönli a szobát. Eljött a bábozódás ideje, majd a kelésé is. Egyre másra repedtek fel a burkok, igyekeztek kifelé a lepkék. Erőlködtek, feszegették a báb falát, de csak nehezen verődtek előrébb. A kisfiú csipeszt és körömvágó ollót, óvatosan felvágta a burkokat, megkönnyítve ezzel a lepkék dolgát. Elő is másztak sorra, de bizony a szárnyalás elmaradt. Csak másztak körbe-körbe tehetetlenül. A kisfiú sírva fakadt. Úgy érezte, becsapták. Kárba veszett a sok munka, a sok törődés, és a lepkék ahelyett, hogy boldog életet éltek volna, nyomorultul elpusztultak.

A fiú felnőtt. Felesége, gyermekei lettek, boldogan élt, amíg észre nem vette, hogy felnőtt csemetéi valahogy nem úgy élnek, mint ahogy ő élt annak idején. Nem szárnyalnak. Valami hiányzik nekik, pedig ő mindent megadott nekik, mg erőn felül is, ha kellett. Úgy érezte, becsapták őt. Évtizedek munkája esett kútba, mert noha sikeresek a fiai-lányai, mégsem tudnak szárnyalni. Óhatatlanul eszébe jutottak a lepkék, a felvágott bábok, és akkor megvilágosodott:

Szükség van az erőlködésre! Szükség van a küzdelemre gyermekkorban is. Nem jó, ha a szüleinktől megkapunk minden segítséget!

Amikor a lepke ki akar bújni a bábból, erőlködik. Feszegeti a burkot, tolja kifelé magát, lábaival, szárnyaival fokozatosan tágítja a lyukat. Órákon keresztül tartó erőlködés, küzdelem ez, de szükséges, mert az erőlködéstől telnek meg a szárnyak vérrel. Csak így képesek szárnyalni, felnőttként boldog életet élni.