Nem szeretném, ha az emberek megismernének, mert bármikor hátba döfhetnek?

Az ilyen hozzáállás pesszimista,életrevalótlan. Az életet ki kell élvezni. Ha hátba döfnek legalább tanulsz belőle

Úgy gondolom a negativitás játssza a főszerepet az életében, bizalmatlan az emberek irányába, fél a jövőbeni csalódástól.

Én is így vagyok. Nem akartam senkit közel engedni magamhoz, távolságtartó voltam, végül mégis volt egy lány, akit közel engedtem. Elhitette velem hogy szeret, aztán elmondta hogy semmit nem érez irántam, és ezt többször... Kérdem én, megérte?

Anélkül is tudnak g×kodni.

Erre csak azt tudom mondani, hogy mindenki magából indul ki.

Ember és ember között különbség van. Lehet rosszat tapasztaltál. Ha megismernek téged az emberek, akkor reálisan fognak értékelni. És lehetőséged adódik, hogy megtaláld a helyed a világban. Ha nem tudnak megismerni téged, akkor ez félelemmel fogja eltölteni a környezetedet. Mondani fognak rád kígyót, békát. Elfordulnak tőled és egyedül maradsz kiszolgáltatottá válsz. Vannak normális emberek, akik segítőkészek. Bízni kell.