Mihez kezdhetnék ezzel a kapcsolattal?

Nekem is van ilyen barátom. Mindent elmondhatok, meghallgat segít maximálisan, rosszindulat nélkül, de ő alig mond magáról valamit. Én is éreztem ilyet, hogy lelkiszemetes, de én beszéltem vele erről. Mondtam neki hogy ez a helyzet, én elmondok mindent ő nem, így egyoldalú, mondja ő is a rosszakat nyugodtan, megbízhat bennem.

Beszélj vele erről. Vagy az van hogy nem bízik benned, vagy az hogy szégyelli, vagy az hogy nem történik vele semmi olyan. De ezért semmiképpen ne taszítsd el!! Beszéld ezt meg vele, ha nem mondja akkor fogadd el ilyennek, lehet ő ilyen, és te lelkileg táplálod őt. Mi esetünkben ez van, nem sokminden történik vele, munka haza, alvás munka, de az a kevés ami történik és rossz, azt is szégyelli, ő ilyen magában feldolgozós típus. De lelkileg nagyon nagy szüksége van rám, ezt ő mondta így, táplálom a lelkét, megerősítem, és ő neki ez többet jelent bárminél. Ő ilyen, így kell elfogadni. ha akarja majd mondja.

Hát én most "eldobtam" valakit, aki hasonló lehetett, mint te. Én tényleg a végén már csak lelki szemetesládának éreztem magam és igenis szerettem volna magamról beszélni, írni, de ez őt nem érdekelte, vagyis kérdezgetett. de amikor kifejtettem, akkor küldött egy okét, ahát, aztán pofázott tovább a saját dolgairól.

Így az ember tényéeg bezárkózik.

Nem azt mondom, hogy te is ilyen vagy, de nézegesd át a beszélgetéseiteket, tényleg figyelmesen válaszoltál?