Mit gondolná, ha a legjobb barátod minimálisan sem segítene a munkakeresésben?

Én semmit sem gondolnék, eddig is magamnak kerestem állást. Nem várnám el mástól hogy helyettem keressen.

Kedves 50 sikertelen interjús jogászlány, te nem a testedből élsz véletlenül? Eddig úgy volt.

nem mind1, hogy keresni segítsen, vagy konkrétan dugjon be oda valamilyen pozícióba...mert én inkább úgy veszem ki a dologból, mintha te az utóbbit szeretnéd.

azzal szerintem nincs semmi gond, ha egy ember felhívja a figyelmedet egy hallomásból megüresedett állásra, mert tudja, hogy ilyeneket keresel, de azért helyetted nem fog elmenni állásinterjúra, és szétfényezni téged, hogy te milyen egy tökéletes munkaerő lennél oda.

ezt én sem tenném meg egyik barátom vagy rokonom miatt sem. egyrészt azért, mert nem az én feladatom, másrészt mert én nem tudom megállapítani, hogy az mennyire elegendő, ha valaki érdeklődik a munkakör iránt...

ha mégsem válsz be, vagy esetleg pont, hogy 2 hét után neked nem tetszik valami, ezért olyan lesz a hozzáállásod is, hogy bár elmehetnél már innen, akkor meg én leszek leszúrva, hogy minek ajánlottam én be ilyen embert, akinek semmi se jó vagy ügyetlen.

ha megvannak a vágyott cégeid, akkor igen is oda kell menni, akár személyesen, és jelentkezni.

"Az állások 98 százaléka kapcsolatokon át töltődik be. Hivatalos statisztika, tanitják."

26 éve vagyok ügyvezető és még soha nem vettem fel ismerőst a cégembe. Pont azért, mert az ismerősnek nagyobb elvárásai vannak és azt hiszik hogy protekcióval kevesebbet kell majd dolgozni.

Ezt a hivatalos statisztikát meg már linkeld be légyszi.

Gerlei Béla karriertanácsadó:

"A tökéletes önéletrajz: nem létezik. Szomorú tény, hogy önéletrajz küldözgetéssel nehéz álláshoz jutni. Egy riporter 6 hónap alatt 790 önéletrajzot küldött szét, lesújtó eredménnyel: 4 választ kapott, mind elutasító. Tapasztalatom is ezt támasztja alá: ügyfeleim alig 3%-a jutott álláshoz önéletrajza elküldésével."