Ti felkészültetek már barátaitok, családtagjaitok halálára? Elvesztésére?
Mit lehet ezzel kezdeni, ha egyszer majd nincs többé.
Hogyan keltek fel másnap?
És mit lehet tenni, hogy ne úgy keljen élni, hogy minden nap eszedbe jut, hogy egy nap már nem lesz.
Vagy egyáltalán mitől vagyok olyan biztos abban, hogy nem én halok meg előbb? Sosem értettem ezt.
Valaki van még így ezzel, hogy a mások halála sokkal jobban aggasztja mint a sajátja?
"És mit lehet tenni, hogy ne úgy keljen élni, hogy minden nap eszedbe jut, hogy egy nap már nem lesz. "
Ha valaki ÍGY él, akkor azzal igen komoly bajok vannak, nem ártana minél elöbb szakorvoshoz fordulnia, mert ez nem normális!
Istenben kell hinni és Krisztusban.
Igazából így lehet készülni, nem csak erre, hanem bármire.
"Hogyan keltek fel másnap?"
Úgy, hogy a szerettünk, már Istennél van, így. Ez az igazság és a tény és ezt hirdeti az evangélium is.
Nem mindegy, milyen gyorsan történik, amiről írsz, hogy mennyi idő van elköszönni, tudatosítani, hogy ő már Istenhez megy. Egy váratlan halálesetet sokkal nehezebben feldolgozható. Ugyanakkor itt a földön egyikünk sem él, csak egy adott ideig, mindenki meghal.
Vigasztaljon az, hogy az emberi lélek halhatatlan, örökké létezik Istennél és nem itt a földön! Vigasztaljon, hogy úgy hisszük, az utolsó ítélet napján testben is feltámadva találkozhatunk ismét szeretteinkkel és van lehetőség a Mennyországba jutni!
# 3/
Mit tud ezzel kezdeni egy szakorvos szerinted?
40 éve így élek, néha zavar, néha neki tudok komolyodnia dolgoknak elég rendesen! Káros szenvedélyem nincs, volt ugyan, de leraktam a cigit 20 éve "tiszta" és füstmentes vagyok. Csak egyszerűen nincs túl sok közeli barátom, és nem is szeretek komolyabb emberi kapcsolatokba belemenni.
Élettársam viszont van, ő a szövetségesem :) Szerinte hülye vagyok ha ilyeneken borongok, bár neki már volt újraélesztése, és a vőlegényét is eltemette régebben, mert öngyilkos lett.
Nekem sosincs öngyilkos gonodlatom, csak ezt a tehetetlenséget gyűlölöm a halállal kapcsolatban, ami minden nap jelen van az életemben, hol 2 percig, hol fél óráig, de nincs nap, hogy ne futa le az agyamon ez.
# 6
Ezzel csak az a baj, hogy mese, és ehhez én túl racionális vagyok, mi van példáula háziállatokkal, madarakkal, macskákkal, éltél már együtt állatokkal? Megfigyelted, hogy ahogy viselkednek az nem csak ösztön? Egy papagájnak is vannak érzelmei, csak az ő szintjén, de ha figyelsz képes vagy felismerni, hogy mit érezhet éppen.
7.: Kedves Kérdező!
Én Istenben hiszek, nemrég ért családi tragédia és csak Isten segítségével tudtam feldolgozni és minimális szorongással túlélni.
# 9
Tudom, apám halálát én is ezzel dolgoztam fel, mert pillanatnyi megoldás, olyan mint a szorítókötés ütőeres vérzésnél.
De egy idő után rájössz, hogy szédíted magad egy mesével amiből semmi sem konkrét, csak a mitológia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!