El fogom őt valaha is felejteni?

Ellenkező neműek vagyunk, de tényleg nem tetszik. Személyiségileg is eléggé más típusú nők jönnek be mint amilyen ő, s szexuálisan sem nagyon tudnék vonzódni hozzá.

De viszont gyerekkorunk óta barátok vagyunk, "legjobb barátok". Mindenben mellettem állt sokszor s mikor minden rossz volt, rá számíthattam, benne megbízhattam. Lehet kicsit úgy jött le, de tényleg nem érzek iránta úgy, elfogadom, hogy van párja.

Egyébként ő is szokott picit így viselkedni az irányomba (olyan megszólításokat használt ami barátságban nem jellemző és egyebek) <--- tőle szoktam át erre, de tényleg csak nagyon közeli barátok vagyunk s ő sem érez irántam többet, szerintem csak így akarta kimutatni, hogy tényleg a barátjának tart. Szóval nem hiszem, hogy neki ez kellemetlen lenne, hisz ő kezdte először ezt a viselkedést.

Sajnos nekem tényleg kevés olyan volt az életem során akire számíthattam, s ezért kötődök annyira hozzá, hogy már-már romantikusnak hangozhat ahogy leírom.

Köszönöm az ösztönzést amúgy, csak úgy veszem néha észre, hogy a világban sokszor az emberek nem barátokra vágynak, hanem haverokra, akikkel jól ellehetnek és társai. De az igaz barát szerintem jóval ritkább ennél. Nem hiszem, hogy könnyű lenne olyat találni..