Szociális fóbia. Mit lehet vele kezdeni?

24 éves lány vagyok. A problémám legalább 6 évre nyúlik vissza, de mondhatnám azt is, hogy az egész életemet végigkísérte. Egy ideje azt tapasztalom magamon, hogy ha idegen társaságba megyek, erős remegés fog el, kimegy az erő kezemből-lábamból, és azt érzem, mindjárt elájulok. Képtelen vagyok bárkihez is szólni, kapcsolatot teremteni. Ha mégis rákényszerülök, általában valami hülyeséget, oda nem illő dolgot mondok, és ami a legrosszabb, én is érzem ezt, de nem tudom megakadályozni. Néha szinte úgy érzem, mintha egy másik tudatállapotban lennék ilyenkor, nem tudom kontrollálni, hogy mit és hogyan mondok, ami azt eredményezi, hogy ha valaki még ennek ellenére is szól hozzám, azt túl hamar a bizalmamba avatom, és olyan dolgokat mondok el neki, amiket nem feltétlenül kéne. Olyan erős bennem a félelem, hogy hiába tudom az okát, és hiába minden szuggesztió, képtelen vagyok kontrollálni a saját reakcióim, viselkedésem. Gyerek-és kamaszkoromban sok olyan bántás ért, amiket elég nehezen tudtam feldolgozni. Úgy érzem, ez ennek az utóhatása, de magamtól képtelen vagyok kikecmeregni ebből az állapotból. Mindez nagyon megnehezíti az életem, mert egy "jól bevált" baráti társaságon kívül képtelen vagyok bárkivel is normálisan kommunikálni, illetve csak akkor, ha van mellettem valaki, akivel biztonságban érzem magam. Pluszban épp munkát keresek, de ezekkel a szorongásokkal nehezen tudom elképzelni, hogy megfelelnék akár egyetlen állásinterjún is. Voltam pszichológusál, de szerinte az égvilágon semmi bajom, és ebben a családom is egyetért vele. Sosem volt feltűnési viszketegségem, sosem akartam exponálni magam, egyszerűen csak azt érzem, hogy nem bírom tovább, és segítség kell. De nem kapom meg. Teljesen elvesztettem az önbizalmam, nem alszom rendesen éjszakánként, könyvekbe és filmekbe temetkezzem, hogy elszakadjak a valóságtól. A legegyszerűbb napi rutinfeladat is felidegesít, és legtöbbször a pokolba kívánom az egészet. Ha kimozdulok, úgy érzem, az emberek a metrón és a buszon megbámulnak, és gúnyosan röhögnek rajtam. Kérlek titeket, hogy ha voltatok már ilyen helyzetben, vagy van tapasztalatotok ezzel kapcsolatban, írjátok le. Minden segítség jól jön...