Miért épülnek le a szociális kapcsolatok, távolodnak az emberek egymástól?

33 éves férfi vagyok, 7 éve párkapcsolatban, vállalkozóként itthonról dolgozom. Mivel nem járok munkahelyre, kevés az inger, a szabadidőmben heti 4-6 alkalommal edzőterembe járok, ott szoktam beszélgetni helyzettől függően 5-30 perceket pár emberrel.

Azonban az ismerősi / baráti (?) köröm fokozatosan épül le.

Például vannak, akikkel régen jóban voltunk, de pár éve nem találkoztunk. Rájuk írok, hogy mi a helyzet, reagálok egy Fb sztorira, stb. és vagy meg se nézik, vagy megnézik és nulla válasz. Van, akire kétszer is ráírtam fél év különbséggel, és semmi, pedig online van.

Aztán vannak a gyerekesek:

Például legutóbb is megbeszéltem az egyik külföldi csajjal, hogy webkamon dumálunk (2 éve csináltuk utoljára), kérdezte mikor jó nekem, válaszoltam, majd semmi. 2 hét után írtam Neki, hogy jól van? Válasz 1,5 hét múlva, hogy igen, csak ez és ez jött közbe...

Írok, hogy ok, semmi gond, majd szóljon, és 1 hét múlva 1 szív reakció.

Persze értem én, hogy pár hónapja szült, de azoknál is ezt tapasztalom, akiknek 1-3 éves a gyerekük, egyszerűen mintha megszűntek volna embernek létezni.

A másik kategória, akikkel nagyon szoros volt a viszony, nincs gyerek, de valamiért hihetetlenül elfoglaltnak adják elő magukat. Be van táblázva fél évre előre minden hétvégéje, amit egyébként nem hiszek el.

Legutóbb is írtam az egyiknek, akit 25 éve! ismerek, hogy találkozzunk, igyunk valamit, 20 percre lakik kocsival. Válasz: hát ő most nem ér rá, de én ugorjak át bármikor hozzá egy kávéra. :D

Aztán lehet bennem van a hiba, de szerintem nem vagyok frankestein vagy mentálisan problémás, lehet velem dumálni, tájékozott vagyok és *zarul se nézek ki. Párom is van, de lehet ő is zakkant és ez nem releváns.

Szóval mi a *asz van emberek? Ha már most ez megy, mi lesz 50-90 éves korunkban?