Férfi - női barátság elmélyítése, erre hogyan mondjak nemet???
Egy munkatársammal jó baráti viszonyban vagyunk. Én 35 éves nő vagyok, férjem két kisgyerekem van. Ő 30 éves egyedülálló pasi. Sokat szoktunk beszélgetni a munkahelyen, meg írunk Messengeren is és néha felhív telefonon is dumálni, de erre én ritkán érek rá. Kb 2 éve hogy ismerjük egymást eleinte nagyon jókat beszélgettünk, de mostanában már többször összevesztünk mindenen, vagyis inkább vitatkozunk, mert sokmindenben nem értek vele egyet. Kezdem kiismerni és gyakran már fárasztanak a hülyeségei. Kezdünk eltávolodni egymástól.
Erre ő azzal az ötlettel jött elő, hogy a barátságunk elmélyítése érdekében menjünk el kettesben kirándulni valahova a hétvégén, hagyjuk hátra a munkahelyi gondokat, csak érezzük jól magunkat!
Lefagytam! Ez most mit jelent? Én egyértelműen nem akarok tőle semmi többet, főleg nem egy egész napot vele tölteni a családom helyett!!! Az sem különösebben érdekel, hogy van e emögött hátsó szándék, mert ahogy ismerem ez benne van a pakliban. Már egy pár éve szenved a magánytól a volt barátnője elhagyta és öngyilkos is akart lenni, depressziós, szorongó meg minden. A barátságunk úgy kezdődött, hogy ezeket meghallgattam s próbáltam tanácsot adni neki meg bátorítani. De már unom, mert sikertelen amit mondok neki csak a magáét hajtja. Legutóbb már azt mondtam neki, hogy menjen pszichológushoz, erre jön azzal, hogy menjünk kirándulni!
A kérdésem lényege: hogy mondjak neki nemet, hogy ne legyen tőle öngyilkos? Vagyis mi erre a legkíméletesebb válasz, amit fel tud dolgozni, nem veszi magára, mert mindent magára vesz, mindenért magát hibáztatja és minden apró kudarctól összeomlik.
Vagy menjek el vele azért, hogy ő jobban legyen? És mit szólna a férjem meg a családom? Amúgy kíváncsiságból el is mennék ha szingli lennék de akkor sem akarnék tőle semmi többet és az a rossz érzésem van, hogy érzelmileg manipulálva vagyok, ha nem teszek a kedvére akkor ő sz.rul lesz és az az én hibám. Komolyan hol kezdődik az én felelősségem egy ilyen ember lelkivilágánál?
Megbántani nem akarom, mivel tudom szélsőségesen magára vesz minden kudarcot, kérlek adjatok tanácsot, ti mit tennétek és mondanátok neki konkrétan ebben a helyzetben????!!!!
Köszönöm szépen ha sikerült ezt a katyvaszt megérteni és együtt gondolkodni velem!
Nem akarok spoilerezni, de szerintem el fogsz menni vele kirándulni. Az, hogy egyáltalán kiírtad ezt a kérdést és fontolgatod, hogy elmenj-e, arra utal, hogy nem tudsz határokat szabni, úgy érzed, teljesítened kell, amit kérnek tőled.
Egészséges emberben meg se fordul, hogy elmenjen meg hogy emiatt lenne a férfi öngyilkos, de azt se értem, miért barátkozol egy ilyen érzelmileg lehúzó vámpírral, aki az öngyilkossági gondolataival meg a depressziójával terhel évek óta.
A srácnak semmi sem lesz elég. Ha most el is mennél, akkor nőnek az elvárásai, érzelmileg még jobban fog kötődni hozzád, és még többet fog "kérni később".
Te szerintem csak hajtogasd, hogy nem szeretnéd, ha félreértené a kedvességed, neked férjed és családod van, és nem vágysz rajtuk kívül más programra.
A fickó egy energiavámpír, és jól látod, hogy érzelmileg manipulál, de ezt azért teszi, mert van "pozitív visszajelzés": - ez bevált. Ha erre mindig csak azt mondod, hogy az ő problémáján nem tudsz segíteni, és neki pszichológusra van szüksége, akkor előbb-utóbb le fog kopni, és keres más balekot.
Adhatsz neki tanácsot, sportoljon, tűzzön ki célokat, amik erősítik az önbizalmát, keressen hobbit, stb.
Húzz meg egy határt, és mondd el neki: pl. Jóska, amikor azt mondod, hogy szeretnéd elmélyíteni a kapcsolatunkat, én attól félek, hogy olyasmire vágysz, amit én nem szeretnék. Én mindenkinek megmondom a frankót, te se vagy kivétel: munkahelyen munka közben szívesen beszélek veled, de a többi időmet a családommal és ha marad időm, a barátnőimmel szeretném tölteni. Amúgy se hiszek a férfi-nő barátságban, szerintem az egyik mindig többet akar, és ha egyesek szerint ez nincs is minden esetben így, én nem szeretnék kísérletezni ezen a téren, senkinek nem kívánok csalódást okozni.
Ezeket azért így, hogy
1. felvállalod, hogy valamit TE nem szeretnél (nem arról van szó, tehát ne jöhessen azzal, hogy telebeszélték a fejed, vagy korlátozva van a szabadságod, és milyen dolog ez már)
2. Húzol egy egyértelmű határt, de mégsincs kategórikusan elutasítva, jelzed, hogy továbbra is szóba állsz vele.
3. Jelzed, hogy ne álmodozzon semmiről.
4. Van egészséges családi és baráti köröd, nem vagy sérült.
Parából, szánalomból ne menj bele semmibe, mert csak rosszabb lesz. Tényleg bekattanhat, és érzelmileg zsarolhat, stb.
Ha mégis zsarol öngyilkossággal, akkor se engedj, hanem a segélyhívót hívd ki neki. Akkor látni fogja, hogy ezzel nem tud téged manipulálni. Ha kifejezetten zsarol ezzel, akkor mondd neki, utána, hogy ezzel a húzással elvágta magát tőled.
Ha azt mondja, hogy nagyon rossz passzban van, és öngyilkosságon gondolkozik, akkor mondd azt, hogy sajnos te ebben nem tudsz segíteni, és ismét csak azt tudod javasolni, hogy forduljon pszichológushoz, pszichiáterhez. Esetleg ajánlj neki valami könyvet.
Kirándulásra meg mondhatod a fentiek mellett, hogy te csak a barátaiddal ill. a családoddal szeretnél kirándulni, és ne sértödjön meg, de ha meg akar, hát sértödjön, de te azért nem tekinted őt igazán barátnak.
Most olvasom, hogy a beosztottad.
Szerintem ezzel egyszerűbb is a dolgod, és most, hogy mélyíteni akar, még kapóra is jön az egész.
Egyszerűen csak annyit kell mondanod hogy gondolkoztam ezen az elmélyítés dolgon, és arra jutottam, hogy sem a férfi-nő barátságban nem hiszel, de még a főnök-beosztott barátságot sem tartod jó dolognak, mert ha valami balul sül el, akkor a munka látja kárát, és te ezért felelős vagy.
Amúgy is mostanában leterheltebb vagy és egyre türelmetlenebb, kevésbé tudsz az ő lelkivilágával foglalkozni, az nem is a te feladatod, nem is értesz ehhez, ezért javaslod, hogy menjen el pszichológushoz, pszichiáterhez.
És ne mondj semmi személyes dolgot, mert mindent felhasználhat ellened, hogy manipuláljon. Ne bíz benne.
15-16
Nagyon jól látod, köszönöm a segítséget.
Tudom, hogy én rontottam el a dolgot, hogy közelebb engedtem magamhoz az évek során. Nem kellett volna még ennyit sem. De hát középvezetőként dolgozom, amikor két éve idejött, úgymond pátyolgatni kellett az új munkaerőt, aki először nagyon pozitív csapatjátékos volt, de az elmúlt félévben kb már mindenkivel összeveszett ha nem úgy szólt hozzá, és ugye itt már keveredik a munka és a magánéleti rész, mert a csapatmunka érdekében próbálom az embereket pozitívan inspirálni, ösztönözni így őt is. Egyértelműen NEM akarok vele sehova sem elmenni, csak félek a munkahelyi következményektől. Ha megharagszik rám, akkor én is azok közé fogok tartozni, akikkel nem hajlandó együtt dolgozni, de ha muszáj, akkor abban nincs köszönet, mert dühöng és kritizálja a másikat. De túlélem ezt is csak legyen már vége ennek. Ma még csak annyit mondtam neki, hogy nem fog menni, de majd munkaidő végén megbeszéljük, úgyhogy próbálom összeszedni a gondolataimat. Nem azt nehéz kimondani, hogy nem, csak a következményeit elviselni, hogy nekem akkor majd heteken keresztül kitudjamit fog játszani a munkahelyen és meg fogja keseríteni a napjaimat az biztos. De ebből már csak így jövök ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!