Mi történhetett valójában ebben a szituációban?

Jó, nem annyira lényeges kérdés csak pszichológiai tekintetből már párszor gondolkoztam ezen a dolgon.

Voltam nemrég egy haverommal és a barátnőjével a városban, így 3-an jóban vagyunk. (Én fiú vagyok, a haverom nevezzük Balázsnak, a barátnőjét Petrának és a 4. szereplőt Hannának.)

Petrát felhívta messengeren a legjobb barátnője, Hanna, és mutatott minket neki. Hanna engem nem ismert annyira, de persze elmondta neki Petra már hogy ki vagyok. Amikor felém fordította a telefonját, azt mondta hogy: itt van *én*, akire azt mondtad hogy nagyon szép. Majd Hanna ezt hallotta és elkezdte szidni Petrát hogy miért mondta ezt, majd utána azzal segített a helyzeten hogy azt mondta: Amúgy nem mondta ezt, csak vicceltem ( ezt gyorsan ledarálta, elég furán.)

Létezik hogy tényleg nem mondott ilyet Hanna? De akkor csak úgy kitalálta a pillanat hevében Petra hogy ezt mondja? Nem fontos, de egyszerűen nem értem meg, már egyszerűen csak a pszichológiai háttere miatt érdekel.