Más is érzéleki hogy az emberek nem nyitottak új barátságokra ?

10-es: én is láttam ezt a szelektálást, csak épp férfiaktól amikor megtudták hogy én ténylegesen csak barátkozni akarok, van párom.

Egyébként szerintem oké, hogy valamilyen szinten válogatunk. Azért te se barátkoznál olyannal aki még röhög a mell szó hallatán, és sajnos sok ilyen van.

Én két okát látom ennek.

Az egyik a social media: szinte nulla idő- és energiabefektetéssel meglehet az érzésünk, hogy tartozunk valahová, foglalkozunk egymással. Fb csoportok, fórumok, kommentelés, az ember kiéli a szociális igényeit anélkül, hogy akár egy másik emberi arcot látna.

A másik a politika jelen állapota, a propaganda, az ellenségkép-keresés, az "aki nincs velem, az ellenem van", az "aki nem olyan, mint én, az nem normális"-üzenetek. Könnyebb rögtön elítélni bárkit, mint azt keresni, mi az, amiben hasonlítunk, ami szimpatikus a másikban.

Én 27 éves vagyok, az utcában a szomszédaimmal nagyon jóban vagyunk, vagy 8 emberrel. Mind nyugdíjasok. Csak két éve lakom ott a feleségemmel, de a kezdettől fogva kerestek, érdeklődtek, segítettek bármiben, én szívesen viszonoztam. A közvetlen szomszédaim meg pont egy 30-as házaspár két ovis gyerekkel, korban sokkal közelebbiek, de összesen egyszer beszéltem velük hosszabban, amikor is egyesével mindenkin végigmentek a fentiek közül, kivel miért kell "vigyázni", ki miért nem jó ember, mit csinál rosszul, ilyenek. Úgyhogy az elidegenedés generációs dolog lehet.