Megéri ilyen esetben barátságban maradni?
Úgy kezdődik, hogy valami közös összehoz benneteket. Általában ez valamiféle tevékenység/helyszín.
De ahogy ennek vége, nem látjátok sűrűn egymást, eltávolódtok, később nincs is nagyon alkalom találkozása. Gondolom ez még nem új. Felvetődik bennem, hogy ilyen esetben mégis minek maradjunk barátok? Azért, hogy havonta felhívjam és megkérdezzem, hogy jól van-e, ő meg rávágja, hogy igen (mert hát mégis mit mondhatna, nem fogja elregélni a problémáit ha nem beszéltek rendszeresen) meg egyébként is..miről beszélgessek ilyenkor már velük?
Nekem olyan barátaim voltak, hogy jobbat nem is kívánhattam volna, de ahogy elkerültünk pl egyetem stb, akarva-akaratlanul megritkültak ezek a kapcsolatok és már nem éreztem, hogy haszna lenne.
Vagy nézzük a férfi-női barátságot. Elég szoros barátságnak mondhattam, nem azt a fajtát, amit csak úgy elengedek. Mégis amikor rátalált a szerelem, jócskán megcsappant a kommunikáció, a találkozás meg egyenlő lett a nullával. Elgondolkoztam, hogy mégis mi értelme ennek? Számomra már nem volt semmi, így minden esetben megszakítottam a barátságokat.
válasza:
válasza:Valahogy a barátság és a komfort nálam nem passzol össze. A barátommal nem mindig komfortos lennem, mert ő az az ember, akitől kíméletlen őszinteséget kapok, és azért ez időnként messze esik a komfort kategórián :D
Egy barátságért, mint minden más emberi kapcsolatért, mindkét félnek tennie kell. Miért nem próbálod vele megbeszélni, amit érzel? Írhat itt egy csomó ember mindenfélét, attól te még nem fogod jobban érezni magad.
Nem arról van szó, hogy megbeszéljem vele, mert ő nem tehet semmiről. Nem csinált rosszat azzal, hogy más irányt vett az élete és emiatt megritkult a kontakt.
Egyszerűen ha valami történt velem, már nem volt olyan jó érzés elmesélni mint akkor, amikor még rendszeresen beszéltünk.
Barátnőmnek is egyetem után családépítés, karrier, stb. alig beszéltünk, aztán mire válaszolt, nekem már el is ment a kedvem a beszélgetéstől, vagy már el is felejtettem mit írtam neki. Egy idő után meguntam.
Férfii barátot azért emeltem ki, mert rendszerint sétálni mentünk kettesben és kibeszéltük a mindenséget, vagy elmentünk kikapcsolódni, akármi. Most, hogy párja van, igen érdekes lenne ezt megtenni. :DD
Nekem mindig is minőségi barátságaim voltak, ezért erre törekszem. Máshogy nem kell.
válasza:Az első esethez tudok szólni, ilyen történt velem eddig.
A legjobb barátom az iskolában ismertem meg, könnyű volt barátságban maradni, amíg napi szinten találkoztunk. Mikor külön vált az utunk, a kapcsolattartás lecsökkent. Ez egyikünknek se volt jó, tettünk érte sokat, hogy újra szoros legyen a viszony. Már nem köt minket össze se munka, se lakhely, semmi, de heti többször beszélünk, találkozunk, amikor lehet, és ez így inkább barátság, mint régen volt. Mert a barát ott van akkor is, ha épp nem ott van dolga, ahol neked, ezért nem találkoztok.
Én pont az olyan embereket építem le, akik úgy viselkednek, mint te. Ha az érdeklődésemre a válasz az, hogy kösz, jól, akkor nincs több kérdés, és el is engedem a "barátságot". Udvariassági csevegésre nem vagyok vevő, az nem barátság.
De mégis hogy tálálkozzal velük ha nem adódik alkalom? Nem ezt pofázom?
A lány barátnőm leköti a családja, a fiú batátomat pedig a párja. Nem is kérném meg, hogy velem találkozzon a bnője helyett.
Érted? Arra nincs szükségem, hogy évente 4x ősszefussak velük, mert ez számomra semmi.
válasza:Igazán érdekelne, hogy hány éves a kérdező 🤔
Évente négy találkozás az semmi? Nekem van egy barátom (lassan 25 éve) van olyan, hogy évekig nem tudunk találkozni. Pont ma beszéltünk telefonon. Egyikünk sem tudja, hogy mikor találkozunk újra. Utoljára tavaly nyáron láttuk egymást.
Nem a mennyiség, a minőség a fontos.
Nem vagyok már tini.
Kiforgattok picit. A kommunikació hiányával kezdtem. Ez a legfőbb. Nekem is volt barátom akivel több évig nem találkoztam mert külföldre ment átmenetileg, de heti többször beszéltünk, ezért valahogy ez kompenzálta. De amikor kevés kommunikáció, kevés tali, az valahogy nekem nulla.
Arról beszélek amikor már nincsenek tartalmas beszélgetések, időhiány, vagy bármi más ok miatt.
Semmitmondó üzenetek esetében akkor már annyi erőfeszítést sem szeretnék tenni, hogy fenntartsam a kapcsolatot, mert jóval több energiát igényel. A semmiért ráadásul.
Nálam a valós barátság rendszeres, tartalmas beszélgetéseket jelent, legalább.
Szerintem ezzel a gondolkodássa semmi baj nincs.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!