Hogyan jelezzük, hogy mi a babára annyira nem vagyunk kíváncsiak, hogy nonstop csak róla beszéljen?

20 szerinted ha alszik a 4 hós, hogy mozdul ki fenthagyja egyedül, vagy viszi a gyerek apját is?

Én is túl tudom tolni a gyerek témát, de próbálok figyelni, mert hát engem sem hoz lázba más gyereke így tudom, hogy az enyém se izgat senkit.

Finoman mondjátok meg, ezek csajos esték nem baba klub ez van, ha érdekli a mondandótok jöhet, ha nem akkor ne menjen.

Szerintem valahol meg lehet érteni. Nagy dolog az ember életében egy baba születése és egy időre egy kicsit be is szűkül a világ. Szintén 4 hónapos baba anyukája vagyok és én mindig is fennhangon közöltem a barátnőimmel, hogyha én olyan anya leszek, mint amilyen gondolom a barátnőd is, akkor nyugodtan szóljanak, hogy ez marha kellemetlen, mert nem akarok ilyen lenni!

Na most ehhez képest az első 3 hónapban pont ilyen voltam. Vagyis én többnyire senkivel nem beszéltem, ha mégis, akkor a gyerekről, igen. Dehát miről is, ha semmi más nem történt az életemben? Mostanában érzem azt, hogy már könnyebb és már nyitok, már van kapacitásom mások befogadására, más beszédtémákra is. Mondhatni kezdek visszatérni az élők köreibe... Már keresem őket, érdeklődök, DE a babám nélkül nem mennék sehova. Viszont rossszul esne, ha engem is meghívnátok arra számítva, hogy úgysem megyek el. Nem mennék el ilyen idős baba mellől és őt sem vinném, de ez én vagyok. Ő valószínű szeretne veletek kikapcsolódni, de csak így tud...

Egyszerűen próbáljátok terelni a témát, vagy viccesen elütni, hogy milyen ősmami lett. Azt is el lehet poénosan sütni, hogy jajj Jucuskám tudod milyenek szoktak lenni ezek az események, nem gyerekbarát hotelbe való ez. Ha normális, levágja.

Én voltam a gyerek 3 hónapos korában barátnőm szülinapján. Úgy mentem el, hogy hawaii gyerek nélkül végre, és ott bőgtem mint valami idióta(ittasan persze), hogy a gyerekemmel akarok lenni. Olyan mélyen bele tud ivódni az emberbe, hogy észre sem veszed. Arra gondolsz sír-e meg tudják-e nyugtatni, ha most nem sírt mennyit sírt, hogy van. Fú totál kikészültem a gyerek hiányától, pedig annyira el akartam menni mellőle. Utána már volt eszem, nem mentem így.

Más meg lazán mászkál nélküle. Már évek teltek el, még mindig bennem van, hogy mellette kell lennem, hogy ott legyek, ha kellek, pedig ugyanúgy mennék világnak. Mondjuk már van olyan is, hogy elfelejtkezem róla egy egy jól sikerült programon, de hirtelen bevág a tudat és akkor kell, hogy a közelemben tudjam.

Mivel én is értelmes vagyok, felfogtam, hogy ez másoknak nem oké, de fizikailag képtelen voltam az elején más témákat hallgatni, érdeklődni irántuk. Pl megkérdeztem, mi volt a barátnőm, és a barátja között, és azt vettem észre, hogy nem figyelek, és a gyerekemre gondolok, pedig előtte éltem haltam az ilyen kapcsolati problémákért. Ez van, van, aki belezombul a gyerekébe és nem tud ellene tenni, más meg nem ilyen. Barátnőtök gondolom teljesen benne van a dologban. Hagyni kell neki időt, én utána teljesen úgy éreztem, hogy minden más lényegtelen, pedig még csak nem is akartam kifejezetten gyereket, csak elkapott. Pár év után lazult a dolog, de nem az igazi még, Filmek mondjuk kikapcsolnak, meg könyvek. Inkább az utóbbi, meg a vásárlás, de egyébként rá vagyok cuppanva a dologra, teljesen átalakultam, pedig nem akartam, nem tudok az érdeklődésem ellen tenni. Mondjuk nekem volt egy karrierista meg egy másik hobbijának élő barátnőm, akiknek korábban minden dolgát meghallgattam, szóval egy darabig még meg tudták érteni a dolgot, utána már nem.

22

Babakocsiban. Ha tapszeres megtudja etetni barhol a babakocsiban alszij