Mekkora gond lehet abból hogy nincsenek barátaim?
A párommal jól megvagyunk. Neki vannak barátai, néha átjönnek, beszélgetünk vagy elmegyünk együtt iszogatni stb. Persze a párom néha nélkülem is szokott találkozni velük, nem vagyunk összenőve. Ez így rendben is van. De néha jó lenne ha én is megtehetném hogy találkozok a barátaimmal, közösen csinálunk programokat. Vágyom erre nagyon is, csak sajnos sokat csalódtam az eddigi "barátaimban" és egyszerűen megfogytak, nincs ember akit a barátomnak nevezhetnék. Ez nagyon elszomorít, úgy érzem egy csomó mindenből kimaradok, ami boldogságot adhatna nekem akár csak 1 igaz barátság is. De egyszerűen sajnos nem leltem rá.
Sokszor kevesebbnek érzem magam emiatt. Pl ha a párommal összeházasodnánk akkor előtte eléggé bevett szokás a legény és lánybúcsú. Nyilván mivel neki lenne kivel, megtarthatná és meg is fogja, ennek nem szabhatok gátat. Na de én? Ez így elég kellemetlen. Kb már úgy érzem magam mint a Bérhaverok című filmben a fickó. :D
Rengeteg hátrányát látom ennek hogy nincsenek barátaim és egyre jobban elszomorít, egyre rosszabbnak érzem a hiányukat.
Szerintem 20 évvel később nem is fognak ennyire számítani a barátok. :D Nyilván akkor is jó, ha vannak, de akkor fontosabbak lesznek a gyerekek és a család.
Nyilván abban a korban is azt mondanám hogy hajrá, barátkozz. De ez nem ilyen egyszerű hogy valaki akivel elbeszélgetek néha az a barátom is. Sose voltam az a másokra ráakaszkodós típus. Jelenleg is van 1-2 kollégám akivel tök jól elbeszélgetek, de ettől még nem a barátaim. Persze azért tenni is kell hogy azok legyenek, de én nem fogom erőltetni, majd alakul. Ahhoz hogy barátnak nevezhessem őket nyilván munkahelyen kívül is kéne találkozni, programokat szervezni, többet beszélgetni.
Sziasztok!!!
6. és 8. válaszra. Szerintem, csak kifogás hogy 25-35évesen nem lehet új barátokat találni.
Hölgyeknél egyszerűbb,szűlni kell:)). Viccet félre téve első gyereket az anyukàk hordják a jàtszótérre szocializálódni. Ott sok barátság szövődik, egy játszótér az kb egy környék onnan lehet egy bölcsibe egy oviba vinni a gyerekeket. A barátság kialakulásának gerince a gyerek de aztán egy-egy beszélgetés alatt elejtődik pár szó màs téma irányában is. Szerelemben is barátságban is ér csalódás...ezek után lehet "páncél falat" rakni magunk köré, vagy maradhat az ember nyitott....
15ös vagyok!
Inkább új választ kezdek.
Nekem olyan szerencsém van, unokatestvéreim 8ból 4el tartom a szoros kapcsolatot a barátaim is. Szerencsére él nagymamàm egyik egy kis faluban, másik szüleimnél. Első esetben nagyinál gyűlünk össze,ha màr ott vagyunk csak nem űlhetünk ott mint a néma kuka...gyerek korubkban kényszerből is muszáj volt jóban lennünk,földek végében hagytak minket a szüleink még kapáltak,szüreteltek.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!