Mekkora gond lehet abból hogy nincsenek barátaim?
A párommal jól megvagyunk. Neki vannak barátai, néha átjönnek, beszélgetünk vagy elmegyünk együtt iszogatni stb. Persze a párom néha nélkülem is szokott találkozni velük, nem vagyunk összenőve. Ez így rendben is van. De néha jó lenne ha én is megtehetném hogy találkozok a barátaimmal, közösen csinálunk programokat. Vágyom erre nagyon is, csak sajnos sokat csalódtam az eddigi "barátaimban" és egyszerűen megfogytak, nincs ember akit a barátomnak nevezhetnék. Ez nagyon elszomorít, úgy érzem egy csomó mindenből kimaradok, ami boldogságot adhatna nekem akár csak 1 igaz barátság is. De egyszerűen sajnos nem leltem rá.
Sokszor kevesebbnek érzem magam emiatt. Pl ha a párommal összeházasodnánk akkor előtte eléggé bevett szokás a legény és lánybúcsú. Nyilván mivel neki lenne kivel, megtarthatná és meg is fogja, ennek nem szabhatok gátat. Na de én? Ez így elég kellemetlen. Kb már úgy érzem magam mint a Bérhaverok című filmben a fickó. :D
Rengeteg hátrányát látom ennek hogy nincsenek barátaim és egyre jobban elszomorít, egyre rosszabbnak érzem a hiányukat.
Lehet belőle gond, attól függően hogy állsz hozzá. Mivel magányos vagy, ezért nyilván ez neked nem jó helyzet.
Tervezd meg hogyan és hol tudnál barátkozni, ismerkedni. Milyen érdeklődéseid vannak, ahol emberekkel tudsz összefutni. Ha nincs semmi ilyen, akkor azon gondolkodni hogy miket próbálj ki.
Lehet ezen változtatni, csak tenni is kell érte.
Teljesen ugyanígy szoktam érezni. Nekem is mindig az esküvő ugrik be először, hogy akkor majd vajon mi lesz. Nekem is úgy alakult, hogy az eddigi baráti kapcsolataim elég toxikusak voltak, így inkább lezártam őket, ezt viszont szerintem ne bánd, rosszabb lenne, ha olyan emberek vennének körbe, akik csak kihasználnak, nem foglalkoznak veled.
Én végülis úgy döntöttem, hogy a párommal tervezek olyan progit, amiből eddig barátok hiányában úgy érzem, hogy az évek során kimaradtam, pl. a fesztiválozás. Ő például tök nyitott rá, nyilván azért is vagyunk együtt, mert szinte legjobb barátok vagyunk. :D Tudom, nem ugyanaz, mintha lenne egy barátnő, de jobb, mint kimaradni dolgokból és szomorkodni miatta. Sajnos úgy veszem észre, hogy a legtöbb életreszóló barátság gyerek- és fiatalkorban alakul ki, utána már nem valami nyitottak az emberek. Én is küzdök ezzel, pedig még csak 23 vagyok, de kezdek beletörődni, hogy alkalmi barátságokon kívül nem biztos, hogy más is szembejön mostanában. Természetesen ez változhat, ha mondjuk lesz gyerek és több szülőt is megismersz, vagy olyan hobbit találsz, ahol a közösségben tudsz kapcsolódni másokkal. :) Szerintem ez olyan dolog, hogy nem szabad erőltetni, jön majd magától, addig is tervezz a pároddal, esetleg keress online valamilyen közösséget, ami megfelel az érdeklődésednek, hobbidnak, ott is érhet kellemes meglepetés. :)
Megkérdezhetem egyébként, hogy mennyi idős vagy?
Oké, akkor várjál még 35 évet, és akkor jobb lesz.
Magyarán ennél jobb nem lesz, ebből kell főznöd.
Egyébként ebben a korban is simán lehet.
A négy fal között otthon, na úgy nem lehet!
Nem vagyok a négy fal között! 😀
Egyszerűen sokkal nehezebb ennyi idősen, én így gondolom.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!