Hogyan tudnék az anorexiás barátnőmbek segíteni úgy, hogy ő nemtudja ,hogy tudom, hogy anorexiás (anyukája elmondta), napi 1 joghurtot és 1 banánt eszik, de néha jobb néha akár még ebédelni is szokott.?

Semmiképpen se tegyél az alakjára megjegyzést (én is utáltam) még akkor sem, ha a jóindulat vezérel. Ne mondd neki, h csinos, h sugárzó stb, mert az csak ront az állapotán ("Oh, akkor nem látszom elég betegnek??").

Javaslom, hogy beszélgess vele nagyon sokat és akkor is próbálj meg mellette lenni és közösen pl társasozni, filmezni, ha nagyon nagyon magányra vágyik. Sétálni nem biztos, hogy praktikus lenne, mert azt csak edzésként fogná fel.

Egy-egy tali alkalmával majszolj vmi alacsony kcal tartalmú ételt (alma, uborka, eper, málna, zeller, stb) és kínáld meg. Lehet, hogy ezeket még el is fogja fogadni, mert nem olyan ijesztőek (fura, fe ilyenkor kajak minden étel az), mint pl a chips vagy csoki.

Vagy kérdezd meg, h lenne e kedve valamilyen egészséges nasit csinálni. Áldozd fel magad (érted :D) és egyél előtte jóízűen, persze ne hangosan csámcsogva. A jóérzés keretein belül mondd neki, hogy milyen finomat csináltatok és hogyha van kedve, mindenképpen kóstolja meg, mert isteni lett.

Vegyél belőle akár többet is, de azért 1 ilyen jelenet után ne játszd el mindegyiknél, hogy mennyire jó, mert az furi:DD

A lényeg annyi, hogy ne erőltesd, csak hívd fel rá a figyelmét.

Mivel az evési zavarok általában lelki eredetűek, a test pedig csak egy tünete a belső vívódásnak, ezért ahogy már mondtam, beszélgess vele sokat és éreztesd vele, hogy egy ilyen nehéz helyzetben sincs egyedül.