A társadalom miért a kedves embereket szorítja háttérbe és a tudatlan, erőszakos embereket előtérbe?
Nem tudom hogyan fogalmazhatnám meg a jelenséget egész pontosan. Én mindenféle korlátok nélkül próbálok másoknak segíteni mindig, próbálok a lehető legkedvesebb lenni mindenkivel. Így rengeteg segítek, senkit sem sértek meg és aki nem annyira ügyes mint a többiek, feljebb tudom emelni őket.
Ennek ellenére azt látom, hogy mindig azok az emberek lesznek kedveltebbek akik annyival elintézek hogy "leszarom, kit érdekel" bunkó parasztok, mint azok akik a kedvességet nyújtják másoknak.
Ha látok nagyon nagyon ritkán egy olyan embert aki másoknak segít és mellette nem beszél ki senkit, nem tesz keresztbe másoknak, önzetlenül segít másoknak, ezek mindig valahogy hátrébb lesznek szorítva. Mintha természet ellenes lenne a segítség és az a normál amit az emberek 90% művel hogy pletyka,keresztbe tenni másnak, kibeszélni mást a háta mögött stb...
Emellett azt látom hogy sokan arra sem képesek hogy felismerjék a jóindulatú embereket akikbe érdemes időt és energiát fektetni.
Mit gondoltok ez miért lehet? Más is tapasztalt hasonlót? Mi "helperek" miért vagyunk egyáltalán? Hogy néha elő jöjjünk a sötétségből segíteni másnak majd vissza húzódni mintha semmi sem történt volna?
Nekem pont azt tanitották, hogy segits magadon Isten is megsegit.
Én ne várom el mások segitségét, elég kellemetlen amikor másokat kell megkérni valamire. Egyszerűen nem szeretek másoknak kiszolgáltatott helyzetben lenni, kellemetlenül élem meg. Szóval rohadtul idegesitene ha ilyen kollégam lenne mint te. Szerintem te távolabb vagy attol a bizonyos társadalomtól mint mi ketten a válaszolóval. Te nem tudod kezelni a társadalmi problémákat és fogalmad sincs milyen a kölcsönos baráti kapcsolat. Elmegyek az illtőnek segiteni ha megkér rá de cserébe én is elvárom, hogy segitsen ha kell ha nem segit többet nem segitek neki én sem, ez ilyen egyszerű. De ha neked renden van, hogy hagyod magad kihasználni felnőtt korodra is rózsaszin ködben élsz. Elhiszed, hogy minden ember segitőkész és kedvesen viszonozza a segitséged akkor csináld csak nyugodtan de akkor meg ne panaszkodj meg ócsárolj másokat akik elméje reálisan működik. Ha hagyod magad kihasználni kikapnak rajtad és mindneki szolgája leszel. Azt tanitották kiskoromban hogyha megütnek az iskolában üssek vissza nagyobbat más különben egyre többen és egyre gyakrabban fognak megütni. Te sikolás korodban, hagytad, hogy mindneki megüssön és lemásolja a hazidat? Gondolom nem felnőtt korodban kezdődött ez az elmebaj.
Amikor dolgozni kezdtem az idősebb kollégak mindig mondták, hogy soha ne teljesitsek tul, ne siessek a munkával ne csináljak plusz dolgokat mert akkor csak egyre többet és többet fognak követelni. A te helyzeted ennek a mintapéldája kaparsz, mint egy kismalac, gürizel aztan egyre csak többet és többet akarnak tőled amit te szónélkül tűrsz még örülsz is neki, hülyét csinálsz magadból szó szerint.
Köszönöm a sok építő jellegű hozzá szólást. Igazatok van. A világ már csak ilyen és hiába kapálózok akkor sem fog ez változni.
Hálás vagyok amiért segítettetek rávilágítani a hibámra, így tudom mit kell tennem. És igen...hagytam nekik gyerek koromban. Talán csak olyan emberré akartam válni akit kedvelnek és szivesen jönnek segítségért hozzám.
Tény hogy nem azt kaptam nevelés terén amit kapnom kellett volna, így ezek nem is rögzültek de úgy gondolom könyvből tanulható.
Az elmúlt éveimet már elcsesztem, de a jövőben tudok még változtatni.
huh, hát olyan vagy nekem, mint egy görbe tükör.
Én is elég segítőkész vagyok, persze szerencsére ennyire nem, mint te. Mindenesetre tanulságos volt olvasgatni a válaszokat.
Szerintem jó dolog akár önzetlenül is segíteni, mert tényleg csepegtet valami jót, kedvességet a világba, de ezzel is lehet túlzásba esni.
Valahol ott találd meg a határt, hogy vedd észre, mi az, ami neked már rossz. Pl. a magánéletedből 70 óra egy olyan emberre, aki semmibe vesz téged? Szerintem valahol érzed, hogy ez rossz, megalázó neked.
Vagy sok pénzt befektetni, mikor senki se kérte és senki se értékeli?? ezt a sztorit nem is értem. Te fizetsz a munkahelyednek hogy ott dolgozhass, vagy mi?
Téged ne érjen kár, erre figyelj.
Pl. ha segítesz kéretlenül a dobozt emelgetni:esetleg nem túl nehéz-e, nem árthat-e a derekadnak? Azt mondom, ha nem nehéz, csak nagy, és egy ember nem bírja el, akkor persze segíts, EGYSZER. De ha az illető utána semmibe vesz, akkor nem érdemli meg, hogy még egyszer segíts neki.
Egyszer-egyszer lehet segíteni, olyannak, aki téged értékel, megköszöni, stb. És viszonozza, ha neked kell a segítség.
De ha az illető utána semmibe vesz, azután ne segíts neki többet. Soha többet.
Hatalmas energiákat, időt, pénzt befektetni kéretlenül olyan projektekbe, ahol még csak meg se dicsérnek, nem is értékelik, amit csinálsz: ez őrültség. Az biztos, hogy te vagy az ideális munkavállaló, de jó ez neked? Szerintem nem, mert nem panaszkodnál itt. Meg tényleg nagyon egészségtelenül hangzik.
Sziasztok! Eltelt a masodik nap ugy hogy megvaltoztattam a stilusomat, kileptem vegre az orok segito birka korbol.
Huhh hat az elso tapasztalatok nagyon melyek. Sokkal de sokkal jobban erzem magam, hogy vegre nem kergetek hamis abrandokat es rettento sok lejott a vallamrol is.
Nem hittem volna hogy ez ennyire megkonnyit belul.
Viszont van a masik oldal. Akik az en kedvessegembol eltek, most feltunt nekik hogy valami hianyzik. Jelentettek a fonoknek es be is hivtak az irodaba. Elmondtam nekik minden hogy 200%-on porogram csak hogy masnak jobb legyen, most meg lustak megcsinalni az o reszuket.
Ebbol sajnos ugy jottem ki hogy en vagyok a hu as mert nem vagyok csapatmunkas.
Ebben is igazatok volt. Megszoktal a joletet es most panaszkodnak amirrt nem csinalja meg mas az o munkajukat. Minden ember arcan es reakciojan lattam a meglepodest es meg nekik allt feljebb.
De nem erdekel, meg ha a munkamat el is veszitem nem fogok vissza esni a regi szintre. Valosuinuleg ezekkel az emberekkel mar soha nem fogok tudni jo kapcsolatot kialakitani, igy elkezdek uj munka utan nezni ahol tiszta lappal kezdhetek.
Ma mar senki nem koszont el munka vegen, es a problemaikkal sem jottek hozzam.
Valahol nagyon jo erzes , de ezt a kikozositest meg megkell szoknom.
Mai sztori:
Ket monitort hasznalok a munkahelyemen programozas miatt. Olyanautomatizalast csinalok amivel a ceg milliokat tud sporolni.ma elvettek a masodik monitoromqt mar masodjara, annak ellenere hogy olyan programot adok ki a kezeim kozul amivel a ceg hirneve is feljebb kerul.
Mivel mar egy hete megvaltozott bennem valami igy bementem az irodaba es szamon kertem a fonokot emiatt. Azt mondta azert volt erre szukseg mert egy uj munka qllomqst allitottak fel. Mondtam ez nem erdekel engem, mi lett volna akkor ha nincs masik monitorom? Aztmondta hogy akkor vettek volna ujat.
Ekkor elmagyaraztam neki hogy a programozast befejeztem innentol fogva, megcsinalom ami a tenyleges munka koromhoz tartozik es ennyi. Nem fogok a tovabbiakban hozza jarulni a ceg es a csapat fejlesztesehez mert egyaltalan nem tisztelik a befektetett munkamat.
Ahogy egyre jobban kiallok magamert ugy veszem eszre hogy ezek az emberek valoban kihasznaltak es nem erdekelte oket mit csinalok. Amig benne van az ember eszre sem veszi csak hajt es hajt.
Nagy suly esik le a vallamrol minden egyes ilyen vitanal , de azota nyugodt vagyok. :)
Mai napi sztori.
Mar hetek ota konyorogtam egy FTP szerverert az automatizalashoz, mivel dinamikus IP van mindenkinek igy nem tudok FTP szervert futtatni a gepemen. Jottek a kifogasok hogy beszelni kell az IT-val, tul sok melo az egesz, de ellesz intezve holnap...holnqputan...jovoheten...szszadsag utan... majd egyszer...
Kitalalta az egyik munkatarsam hogy neki kell egy kulon munkaallomas uj geppel ,monitorral. Masnapra meg is kapta!!!
Na qkkor ellehet gondolkodni hogy valojaban mennyire voltak rajta az en fix IP-s FTP szerveremen amit meg konfiguralniuk sem kellett volna csak qdni nekem egy FIX IP-t.
Addig a pillanatig még pár hónapot ki kell bírnom. Köszönhető a Pánikszerű koronavírus járványnak és a karácsonynak. Elég nagy hajtás van most mindenhol, gy veszem észre kevésbé képesek a munka adók az új dolgozókra fókuszálni. Tavaszig még csöndben kihúzom, aztán ideje lesz dobbantanom.
Hihetetlen, hogy ha nem írok ide, akkor soha nem szedem össze magam. Nem tudom eléggé megköszönni a sok segítséget amit kaptam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!